Ha szeretnénk felfedezni a világ leggazdagabb országait, érdemes kabátot vinni, mert azt fogjuk találni, hogy az utunk főleg a mérsékelt vagy hideg övezetekbe vezet majd. A mai bejegyzésben a kedvenc ausztrál közgazdászom videója alapján készült; az angolul tudók nézzék meg és iratkozzanak is fel a csatornájára.
Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A bejegyzésről készült videóhoz kattints ide.
Ha a térképen gazdag országot szeretnénk találni, érdemes az északi féltekén, az északibb országok között keresgélni. Ennek az első fele senkit nem lep meg, hiszen az északi féltekén van az országok többsége. Az azonban, hogy a hidegebb országok gazdagabbak, már egyáltalán nem egyértelmű. Mégis, ha az egy főre jutó GDP-t tekintjük, akkor az EU top 5-ben sem a görögök, sem a bolgárok vagy olaszok nincsenek benne.
Hasonló figyelhető meg világszinten is, de persze kirívó esetek is vannak. Szingapúr, Hongkong vagy az arab öböl államainak egy része a forró éghajlat ellenére nagyon gazdag országok, de ezeknek a száma alacsony, és az okai is visszavezethetőek egy vagy két inputra. (Az említett országoknál az elhelyezkedés vagy a természeti erőforrások voltak.)
Mi tesz tehát egy országot gazdaggá?
Logikusnak tűnhet a válasz, hogy a természeti kincsek. Ez elég sokáig igaz is volt. Az ókorban azok a helyszínek tudtak naggyá válni, ahol a mezőgazdasági teljesítmény (ami szorosan összefüggött a melegebb éghajlattal) lehetővé tette a nagy népességet. Aztán az ipari forradalom idejére már más erőforrások lettek fontosak, és párhuzamosan megkezdődött az elválás a természeti kincsektől. Hiába például Albánia lehetne Európa egyik legszebb országa (már ami a környezetet illeti), a turisták száma jelentősen elmarad más országoktól.
A mai modern társadalmakban a GDP nagy részét a szolgáltatások adják. Azokhoz viszont kiművelt emberfők és infrastruktúra kell.
De vajon véletlen lenne ez az egybeesés?
A számok azt mutatják, hogy a hidegebb klíma 9%-ban magyarázza a gazdasági fejlettséget. Ez nem tűnik soknak, de ennél jelentősen nagyobb magyarázó erőt találni már komoly dolog.
Nagyon nehéz a pontos okokat meghatározni, ezért most a fő elméletet mutatom be, a saját kiegészítésemmel. Ebben az elméletben a legfontosabb faktor a már említett infrastrukturális és emberi tényező. A melegebb égöveken elegendő, ha van egy tetőd, ami elvezeti a vizet, már megfelelő lakásban laksz. Ugyanez egy mérsékelt égövön nem megoldható, ezért a változásokat rosszul viselők kiszorulnak. Ráadásul télen a mezőgazdaságban nincs annyi teendő, a hosszú sötét miatt bent ragadnak az emberek, ezért elengedhetetlen a jó szomszédi viszony. Meleg égövön az emberek agresszívabbak, ezért gyakoribb (és könnyebben kivitelezhető) a háborúskodás is.
Ehhez az elmélethez szerintem fontos hozzátenni, hogy azokon a helyeken, ahol az éghajlat szükségessé tette az összefogást, kialakultak az állandó települések, amelyek védelmére pedig állami infrastruktúrát kellett létrehozni. Tehát amíg melegebb helyeken egy keményebb évben egyszerűen elköltöznek, egy rendesen felépített település nehezen hordozható.
Véleményem szerint ehhez hozzátartozik az is, hogy stabil állam sokkal könnyebben kialakul nemzetállamokon belül. A korai államosítás pedig lehetővé teszi a gazdaság fellendülését, különösen, ha nem polgárháborúval, belviszályokkal töltik az idejüket. A meleg helyeken talán kevéssé alakulnak ki egységes nemzetek, mivel az erőforrások bőven (vagy túl ritkán) előfordulnak, így nincs szükség a belső kereskedelemre, állami infrastruktúrára, ami távolabbi területek integrációját segíti. Csak gondoljunk bele, ha 20 kilométeren belül megterem minden, amire szükséged van, akkor minek beszélnél valakivel ennél messzebb? Ha azonban az Alföldön jó a búzatermés, a hegyekben meg gyakori az építéshez szükséges fa, akkor évente találkozol, és átadod a friss híreket, ezáltal egy nemzetté tudsz kovácsolódni. A 9% jelentős, de nem minden, ez pedig jó hír: nem kell feltétlen elköltöznünk, hogy jobban éljünk. Azt se feledjük, hogy egy jó leíró modell nem jelent semmit a jövőre nézve. Az is lehet, hogy egyszer teljesen elolvad a hideg országok előnye is.
A bejegyzésnek itt vége, de ha szeretnéd elolvasni, hogy miért nem lesz a BTC pénz soha, akkor kattints ide.
Ha szeretnél a pénzügyeidről érthetően, értékesítés nélkül beszélgetni, jelentkezz pénzügyi coachingra.
Szerinted mi lenne az útja a felzárkózásnak egy szegényebb ország, akár hazánk számára is?
… kilépni a fényre?…
Szerintem meg egy tel atveszelesehez tartalekokra van szukseg, tobbet kell dolgozni, nem lehet egesz nap a napon henyelni. Tobb munka = tobb penz
… esetleg a hosszabb éjszakákat tanulással – is ..:-) – töltik?… de a több nyelv ismerete sem hátrány, hiszen több nyelvű szakirodalomból tudják fejleszteni képességeiket…
Ez elég vékony jég. Szerintem ezt egészen a jégkorszakig, és a kaukázusi (fehér) ember kialakulásáig vissza lehetne vezetni azon logika alapján, hogy csak a legerősebb, legokosabb, legjobban együttműködő csoportok élték túl azt a hideg éghajlatot, ill. tudták levadászni a mamutot adott esetben.
Ennek lehetett következménye az, hogy pár ezer év múlva meghódította a fehér ember a maradék világot, felépítette a mostani civilizációt.
A fehér bőr oka is mellesleg a kevesebb napfény miatti D vitamin hiányra adott evolúciós válasz.
Hazánknak mit kellene tennie? Elég egyértelmű, komolyan venni a modern oktatást, alapkutatásokat, innovációt. Harcolni a korrupció ellen, túl lépni a rövid távú tisztán politikai haszonszerzést szolgáló döntéseken, és nagyobb időtávban gondolkodni. Egy kiragadott példa: drónok. Hatalmas potenciál van benne, akár polgári, akár katonai. Mi mit csinálunk? Nehezítjük, tiltjuk. Normális helyeken 250g ig semmi engedély nem kell a reptetéshez, nálunk ez 130g. Kriptó. Svájc, Németország 0% adó, nálunk most már végre 15%, ezzel már mondjuk a normálisabb szabályozású országok között vagyunk. Mondjuk azt, hogy a három „T” közül a „tűrt” kategória. Közben van egy Nick Szabó, akit azzal is „megvádoltak”, hogy ő Satoshi. Nagyon büszkék vagyunk a magyar észre, de ez mostanában vhogy nem látszik. A lengyelek komoly játékokat fejlesztenek, mellette olyan brandjeik vannak, mint pl a Vaják. Nálunk az erős kezdés után, mint az Imperium Galactica, nem sok minden történik gaming területen se. A filmgyártás jó irány lehet, de itt sem vagyok biztos benne, hogy a fő szempont nem a nagyvonalú TAO támogatások. Mutogatjuk Karikó „asszonyságot”, mint az mRNS vakcina egyik feltalálóját, nagyon szép eredmény, de másrészről inkább szomorú, ha hozzáveszzük, hogy évtizedek óta külföldön dolgozik, és ott ért el eredményeket. A Richter is elláthatta volna a világot vakcinával, de nem így történt. Szóval ennél azért határozottan több kellene, hogy csak összeszerelő, gyártó üzem vagyunk, ha el akarjuk kerülni a közepes jövedelmű országok csapdáját. Mert így meg ha nem vigyázunk, oda jutunk mint a lecsúszó balkáni, vagy dél-amerikai országok, az meg nem egy jó perspektíva.
Ostoba kérdésfeltevés ostoba polemizáláshoz vezet! A címben megfogalmazott kérdés ugyanis lényegileg hamis állítást takar: a feltételezett – ellenben téves – összefüggés szerint a csökkenő hőmérsékletnek kedvező hatása lenne a különböző társadalmak anyagi jólétére. Ekkor viszont azt kéne lássuk, hogy a nagyon hideg környezetben élőknek, pl. az eszkimóknak hosszú távon kiugróan gazdaggá kellett volna válniuk, az empíria viszont az, hogy ténylegesen még az egyenlítő közeli népek jelentős része sem él lényegesen „szegényebb” életet. A helyzet valójában az, hogy a magunkfajta humanoidok a mérsékelt éghajlati viszonyok között kerültek abba helyzetbe (és vannak a mai napig), ahol az egyének társadalmi szintű együttműködése és a környezeti viszonyok szerencsés együttállása (dinamikus kölcsönhatása) lehetővé tette annak a civilizációnak a kialakulását amiben élünk. Ténylegesen már nagyon kis különbségek is alapjaiban módosíthatták volna korábban ill. módosíthatják a jövőben ezt a kényes egyensúlyt (lásd: 1-2 fokos globális átlagos hőmérséklet emelkedés, miközben korábban volt már tartósan 6 fokkal melegebb és 15 fokkal hidegebb is !!!!!) A poszt olyan szintű kinyilatkoztatása, következtetése??!!, hogy pl. „Meleg égövön az emberek agresszívabbak, ezért gyakoribb (és könnyebben kivitelezhető) a háborúskodás is.” olyan mértékben leegyszerűsítő (egybites) megközelítés, hogy így simán hamis állítás és nem azért, mert nem píszí, hanem azért, mert az emberi agressziónak beláthatóan nem a külső hőmérséklet az elsődleges befolyásoló tényezője. Ilyen az, amikor valaki a dolgok esetleges együttállását összekeveri a kauzalitással! Melegebb éghajlaton többen és sűrűbben élnek, ergo sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy ott többször és nagyobb konfliktus alakul ki, de még az is lehet, hogy „fajlagosan” az ott élők a „békésebbek”, azzal együtt is, hogy néhol az ellenség „elfogyasztása” sima folklór, de bizonyosan független a melegtől.
Azt hiszem, hogy a tudományos vizsgálat sokak számára kellemetlenséggel jár, ezért az erről számot adó bejegyzések nem is az ő lelkiviláguk számára készül. Ahogy a bejegyzésben szerepel, itt 9%-ról beszélünk, így nem hiszem, hogy az eszkimókról írt elvárásod reális volna. Természetesen az lehetséges, hogy számunkra a mérsékelt égöv (annak is inkább az északi része) felel meg, ettől még igaz, hogy a földön (feltételeztem hogy felesleges kiemelni, hogy az ember számára élhető hőmérsékleti viszonyokról beszélünk) a hűvösebb országok gazdagabbak. Azt hiszem meghagyhatjuk az erről való értekezést ostobának nevezését a nálunk okosabb embereknek.
A melegebb hőmérséklet agresszióra való hatása viszont elég jól dokumentált…
Azert erdemes azt is figyelembe venni hogy az ismert történelmünk utolsó 50 évének épp aktuális eredménye alapján von le a cikkíró következtetéseket. Ne feledjük, hogy az első komoly (területileg nagy stb.) stabil társadalmak, amik egyenként több ezer évig működtek meleg éghajlaton voltak (pl. Egyiptom stb.). Az, hogy most épp a hideg országok gazdagabbak a történelmet hosszú távon nézve nem jelent semmit. Amikor majd több száz vagy több ezer éven keresztül igaz lesz az állítás akkor érdemes talán szabály kent elfogadni. Lehet érdemes lenne erről a Kínaiakat megkérdezni:).
Ezt én is így látom. A huszadik század ipari és/vagy pénzügyi berendezkedése a hidegebb éghajlatú országoknak kedvezett – kivétel persze itt is van, mert az egetverő szibériai életszínvonalról azért nem nagyon hallani.
Szerintem az is egy adalék a témához, hogy a melegebb éghajlatú országok lakói általában a melegben nem nagyon tudnak magas színvonalon (főleg) szellemi munkát végezni. Biztos vannak, akik tudnak, ill. nagyrészt megszokták az ott lakók az ottani meleget, de most a nagy átlagra gondoltam. Saját magamból kiindulva, pl. 27 fok felett csak nagy erőfeszítéssel megy a szellemi munka, ill. rosszabbul is alszanak az emberek a melegben, ami kihat a munkateljesítményre is. Tehát ezekben az országokban a július, augusztus, (szeptember első fele) jórészt kiesik a jó termelékenység szempontjából. (Viszont jó kivétel a fentiek alól pl. Ausztrália.) Volt róla cikk, hogy a termelékenység szempontjából az ideális irodai hőmérséklet kb. 20 -22 fok. Az utóbbi kb. 20 évben a klímaberendezések bejöttek a képbe, de gondolom, nem mindenhol van ahol kellene, ill. azzal sem hűtik le a görög irodákat 22 fokra augusztusban.