A NYESZ vagy nyugdíj-előtakarékossági számla egy speciális számla, ami után az éves befizetés 20%-át, maximum 100 ezer forintot a befizetett SZJA-ból vissza lehet igényelni. Nekem még sincs ilyen szerződésem, ahogy önkéntes nyugdíjpénztáram (ÖNYP) sincs, és ebben a bejegyzésben elmagyarázom, hogy miért.
Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A bejegyzésről készült videót itt találod.
Alapesetben a NYESZ-en levő összeg a nyugdíjkorhatár elérésekor felvehető, ha legalább 10 éve lett nyitva a számla. Ez nekem, mint fiatal megtakarítónak nem annyira izgalmas, de annak, aki 10 év múlva megy nyugdíjba, annak talán az lehet. Sok fiatal azonban mégis ezt a konstrukciót választja, mivel jelenleg átalakítható TBSZ számlává, de ekkor az aktuális és az előző évben kapott adóvisszatérítést büntetéssel (20%) együtt kell megtéríteni. Ha abban az időszakban nem volt adóvisszatérítés, akkor természetesen nem kell fizetni, tehát 2 év “pihentetés” után gond nélkül megoldható a dolog. Ez egy jó lehetőség – amíg tart, ezért a bejegyzés végén mutatok egy tervet arra, hogy hogyan lehet ezt megoldani.
Hátulütők
Az első két bekezdés alapján jól néz ki az ajánlat, végre valami, ami miatt kevesebbet kell adózni! Azonban mindig nagyon fontos a másik oldalt is megnézni, mert könnyen lehet, hogy többet veszítünk vele, mint nyerünk.
Az első megkötés, hogy csak forintban elérhető eszközöket lehet vásárolni. Ugyan a legsikeresebb részvény ETF-ek már elérhetőek a BÉTa-n, közel sem teljes körű a kínálat. Cserébe magyar állampapír, magyar részvények és befektetési jegyek vásárolhatóak. Szuper… Valószínűtlen, hogy ebben szeretnéd tartani a portfóliód nagyobb részét.
A számlavezetési díj nem egy komoly tétel, évi 2000 forint a jogszabályban meghatározott minimum érték, de a befizetés 1%-a is felszámításra kerülhet, valamint számolhatunk kereskedési díjjal is. Ezen kívül az osztalék adóköteles, ami a magyar részvények TBSZ-en tartásával szemben egy költségnövekedés.
A legnagyobb baj azonban, hogy a fenti előnyök szabályozási kockázatnak vannak kitéve. Én egyelőre nem félek az államosítástól (hiszen ez soha nem volt adó/járulék, mint a MANYUP-ba fizetett összeg), de a legnagyobb előnye, hogy átalakítható TBSZ-szé nagyon könnyen eltávolítható. Ekkor gyakorlatilag nyugdíjig kéne tartanod, ami 20 év feletti időtávon nem biztos, hogy meg fogja érni. Annyi idő alatt az éves támogatás – már ha megmarad – már szinte semmit nem jelent (20 év után már csak 0,8% extra hozamnak felel meg, ha nem számoljuk a hozamokat – ha igen, akkor még kisebb).
Az is könnyen elképzelhető, hogy az állami támogatás megszűnik, ami persze feleslegessé tenné az egész koncepciót. Akármennyire is fontosnak tartom a nyugdíjelőkészületet, egyáltalán nem vagyok meggyőződve az ilyen támogatások hatékonyságáról. Egy csomó esetben UL biztosításba csatornázza az SZJA visszatérítést, vagy felesleges cégeket tart fenn nevetséges költségekkel. Ez utóbbi a NYESZ-re nem annyira vonatkozik, alapvetően rendes költségekkel működő konstrukció, azonban nem lehet kizárni, hogy megszűnik a támogatása, vagy romlik a konstrukció.
Egy további probléma a nyugdíjkorhatár. Ez ugyebár folyamatosan nő. Természetesen nem lesz száz év, de nem tudod a végét!
ÖNYP
Röviden szeretnék az önkéntes nyugdíjpénztárról is beszélni. Itt magasabb, 150 ezer forint a maximum visszaigényelhető összeg, de a költségek is jelentősen magasabbak. Ezen túl nincs lehetőség TBSZ-esítésre, és általában az elérhető instrumentumok száma is jelentősen korlátozott (tipikus drága banki befektetési jegyek).
Előnye, hogy 10 év után adómentesen felvehető a hozam (a tőke adóköteles), illetve a nyugdíjkorhatár elérésekor automatikusan elérhetővé válik az összeg (NYESZ esetén csak 10 évvel a szerződéskötés után).
Az ÖNYP rugalmatlansága miatt a kettő közül inkább a NYESZ-t ajánlanám szinte mindenkinek, kivéve talán akkor, ha 3 évvel vagy a nyugdíj előtt.
Nyugdíjbiztosítás
Felmerülhet a kérdés, hogy a nyugdíjbiztosítással mi a helyzet. A unit linket biztosításról már írtam (a nyugdíjbizti is ez), de röviden szaladj a másik irányba. Ha szeretnél mélyebben belemenni, akkor kérdezz egy TKM-et. Ha az 1% alatt van, akkor talán lehet értelme, de biztos, hogy érted, hogy miről szól a termék?
Összességében senkinek nem ajánlom a konstrukciót azoknak, akik nem fizetnek SZJA-t, illetve akkor sem, ha aggódsz, hogy változhatnak a részletszabályok. A visszatérítés magától értetődő, plusz számlákat kell fenntartani, figyelni kell határidőkre, de ha bízol a rendszerben, akkor ez jobb óradíjat ad, mint a Revolut használata vagy a hitelkártya, legalábbis az én esetemben biztosan, de elmarad az egészségpénztártól, ha ki tudod használni azt (a limitek nem befolyásolják egymást a NYESZ és EP közt, de a teljes maximum 280 ezer forint). Egy TBSZ továbbra is sokkal jobb lehetőség.
Ha még nincs nyugdíjcélú megtakarításod, szívesen segítek a kezdésben.
Ahogy ígértem, egy táblázatban mutatom meg, hogy hogyan tudsz két számlával zsonglőrködni, hogy minél több pénzt tudj visszaigényelni.
Adakozás
Az ukrán helyzetre tekintettel felvettem a kapcsolatot a vajtai kastélyt üzemeltető nonprofit szervezettel, a Calvary-Golgota Szolgáltató Nonprofit Kft-vel. 50 ukrajnai menekültet szállásolnak el napi 3 étkezés mellett.
Ezen kívül ellátják az embereket azokkal az apróságokkal, amiket nem tudtak magukkal hozni. Ennek a finanszírozása kizárólag adományokból és felajánlásokból történik. Ha szeretnél segíteni, akkor átutalással tudod megtenni az alábbi adatokkal:
A bejegyzés írásának idejében már 205 ezer forint jött össze az olvasóktól, ez nagyjából 31 menekült napi ellátását oldotta meg. Eddig 600+ fő több, mint 2000 vendégéjszakát töltött náluk, tehát elfér minden segítség.
Kedvezményezett: Calvary-Golgota Szolgáltató Nonprofit Kft
Számlaszám: 1040 2946 0001 8491 0000 0001
Közlemény: „KK menekült támogatás” (Ez csak a mérés miatt szükséges – kontroller vagyok, amit tudok, mérek –, természetesen nem kapok jutalékot vagy bármilyen juttatást ezért.)
(Külföldi bankszámlaszámról (IBAN): HU24 1040 2946 0001 8491 000 0001
SWIFT/BIC kód: OKHBHUHB)
Neked van NYESZ-ed? Miért döntöttél mellette (vagy ellene)?
Van NYESZ-em, csak az adóvisszatérítés miatt.
Kiváncsian várom, hogy ezt mikor és mire hivatkozva fogják megszüntetni esetleg a kifizetést megadóztatni.
Van NYESZ-em. Akkor fizetek be rá, ha van visszigányelhető adóm, és csak annyit, amennyi után vissza lehet igényelni. A többi menjen TBSZ-be.
Az elején 30% volt visszaigényelhető, de ez még most is 20%. Ezt nem becsülném le.
Vehetek rajta a cikkben említett dolgokat, és részvényt is, de ott valóban figyelni kell, hogy lehetőleg ne kapjak osztalékot.
Így használva az a 0,8%, ami a cikkben szerepel, nem értelmezhető. MINDEN ilyen módon befizetett összegre van gyakorlatilag azonnal 20% (korábban 30%).
Az első tranzakció egyébként ingyenes.
Legyünk egyszerűek, nem veszek mondjuk részvényt satöbbit, csak inflációkövető állampapírt. Ez évente most 1,5% az infláción felül, a visszaigényelt 20%-ra még 0,3%.
Tehát befizetéskor kapok 20%-ot, és évente infláció + 1,8%. Most arról ne is beszáljünk, hogy ha esetleg értelmesen fektetem be, ez lehet több is.
Szerintem ez nem rossz konstrukció. Talán 40 éves kor alatt nem kötném, de afölött ez szerintem igenis értelmes megtakarítás nyugdíjra.
Természetesen önmagában kevés.
A 20 év után már csak 0,8% az jelenti, hogy bent van 12M forintod (hozam nélkül), erre kapsz 100k támogatást, akkor egy kicsi szám. De egyetértek, aki közel van a nyugdíjhoz, az nyisson ilyet bátran, magasan a legjobb államilag támogatott konstrukció, ha lehetne külföldi papírt is venni rá, akkor jobban merném ajánlani bárkinek.
Nem jön ki a matek.
1. Ha 20 éve megy, akkor a befizetett összeg nem 12, hanem 10 millió.
2. Ha 20 éve megy, akkor a támogatás nem 100k, hanem 2 millió. Ebből 100k 20 éves, 100k 1 éves…
3. A támogatás is bewfektetésre kerül.
@Géza:
ha 20 évig 500k befektetsz és a hozamod minden évben 5% (mondjuk), akkor 17,36 milliód lesz a 20.év végén. Ha ugyanezt 600k-val csinálod (azaz megkapod a 20% pluszt), akkor 20,83 milliód.
Ha nem kapod meg a 20% támogatást, de az 500k-kat 6,6%-on tudod befektetni, akkor 20,92 milliód.
Tehát ezért az évi 1,6%-ért kötöd magad hozzá ehhez a konstrukcióhoz (a 0,8% úgy jött ki Kontrollernek, hogy a 20.évben a már meglévő tőkére nézte az aktuális támogatást, kicsit csalóka, valóban).
A kockázatok: kitolják a nyugdíjkorhatárt; nem lesz minden évben SZJA-d, amit visszaigényelhetsz; változik a szabályozás bármilyen elképzelhető és el nem képzelhető módon.
Ezt kell mérlegelni.
Igen, csak arra akartam rámutatni, hogy egyre jobban csökken az éves támogatás hatása, 20 év múlva már valószínűleg nem elég…
Igen, szerintem a teljes időszakra kijövő 1,6% sem olyan sok a kötöttségekhez és a kockázatokhoz képest, de persze én aggódós vagyok:-)
Nos, ha kapok 20% támogatást, és erre inflációnál több hozamot hozok, akkor az 20% legalább. Lehet varázsolni ügy, hogy a végén a teljes, már hozammal növelt értékhez viszonyítok, de ez matematikailag nem korrekt.
A következő évben is 20% a harmadik és a 20. évben is.
Szerintem 40-45 éves kor felett már megkockáztatható úgy, ahogy írtam, csak annyit tenni bele, amennyi után jár visszaigénylés. Persze, minden befektetésben van kockázat. Igen, változhatnak a törvényi feltételek. Csak nincs az az őrült politikus, aki bevállalná.
Ezzel az erővel egyébként a TBSZ is megváltoztatható törvényileg. A kettő között a különbség a 20% és a ‘lekötési’ idő.
Szóval korrekt számítás szerint ez 20%, se több, se kevesebb.
Azt pedig mindenki döntse el saját maga, akarja-e ezt vagy sem.
Részemről lezártam a témát, senkit nem akarok meggyőzni semmiről. A szándékom csak az volt, hogy felhívjam a figyelmet a korrekt matekra.
Semmi gond, nincs baj a vitával. Senki nem vonja kétségbe, hogy a 20% az 20, a baj ott van, hogy az a befizetésere számolva annyi. A befektetések hozama pedig tőkére érdekes. A 20. évben viszont már a kötöttségért 0,8% (illetve valószínűleg ennél jelentősen kisebb) extra hozamot kapsz. Fontos nem elfelejteni ezt a tényt, amikor fiatalon a NYESz mellett döntünk esetleg.
Hát jó, akkor még egy utolsót. Csak hogy én is számolgassak kicsit. 🙂
Tegyük fel, hogy évente 5% hozamot tudok hozni. 20 évig gyűjtögetek évi 500k-t.
Első eset: nem kapok visszatérítést, mondjuk TBSZ-ezek végig.
Eredmény:16,596 millió
Második eset: évente kapok 100k visszatérítést és azt is befektetem.
Eredmény: 19,75 millió
Tessék választani.
Ez teljesen igaz. De ha mondjuk a korlátozott instrumentumok miatt 1 százalékponttal kisebb hozamot érsz el, mint TBSZ-en tetted volna, leadózod az osztalékokat, ahogy NYESZ-en kell és kitolod az időtávot 30 évre (ahol ugye van értelme a 20 éves probléma jelzésének), akkor pedig kiderül, hogy a semmiért kötelezted el magad. 😉
Továbbra sem lebeszélni akarlak, ne érts félre, azt mondom, hogy a tipikus fiatalnak – akik az olvasóim jelentős részét teszik ki – nem nagyon fogja megérni, ahogy nekem sem teszi. Van egy időablak, nyugdíj előtt 10-20 évvel, amikor érdemes lehet, ezt írtam is a bejegyzésben, és kétségtelenül a legjobb a 3 nyugdíjcélú opció közül, csak hát ugye a hozam és a kockázat…
bocs, de ez a korlátozott instrumentumhalmaz miatti feltételezett -1% kissé hasraütésszerű érv nekem. egy s&p 500 követő etf konzisztens vásárlása 20+ éves időtávon elég racionálisnak tűnik – gyakran jobb eredményre vezet, ha nem csábul el az ember el valami divatos tematikus ETF-re (egyedi részvényekről ne is beszéljünk).
nekem 4 éve van NYESZ-em, a rajta lévő összeg nem jelentős a portfólión belül. a filozófiám, hogy jobb gazdája vagyok annak a 100 ezer forintnak, mint az állam, ezért lehajolok érte.
Persze, hasraütésszerű, nem mondom, hogy bármi komoly számolás lenne mögötte, de úgy is fogalmazhatnék, hogy ha csak 1%-kal elmarad a NYESZ hozama (bármi miatt, lehet ez akár szabályozói kockázat is), már nem érte meg a szórakozás.
Azzal teljesen egyetértek, hogy nálam jobb helyen van az adóm, mint az államnál, de ne feledd, hogy a NYESZ-en levő összeg csak korlátozottan a tied. 😉
Ettől függetlenül teljesen megértem, ha valaki tart NYESZ-t, ha a nyugdíj előtt 10 évvel leszek (és lesz még SZJA-m, illetve a konstrukció változatlansága mellett a limit nő), akkor valószínűleg nekem is lesz. 😉
Mire kellően közel leszek a nyugdíjhoz (bármikor is legyen az, hiszen ez egy folyamatosan mozgó célpont), már nem tervezek olyan tevékenységet végezni, ami SZJA fizetési kötelezettséggel jár. Így még ennél a 0,8%-nál is kevesebb lenne a pluszhozam. Viszont nagyon hosszú időre rögzítve lenne a pénzem, futnám a szabályozási kockázatot – lásd önyp szabályozás folyamatos kedvezőtlen változása, az mnyp-ről ne is beszéljünk.
Nekem egy olyan látomásom is van a nyugdíj nevű megtakarításokkal kapcsolatosan, hogy lesz egy pont, amikor vagy nagyon meg kell emelni a korhatárt, vagy le kell csökkenteni a kifizetéseket (mert különben a felosztó-kirovó piramisjáték összeomlik) és akkor valami zseninek eszébe jut, hogy akinek a nevén van nyugdíjmegtakarítás, annak a nyugdíját csökkentsük le jobban, mondjuk nullára.
Szóval én személy szerint a fentiek miatt nem foglalkozom NYESZ-szel, egyedül azon gondolkoztam, hogy csinálok egyet, aztán átalakítom TBSZ-szé, de amilyen az én szerencsém, pont abban a két évben nyírnák ki ezt a lehetőséget.
De az kétségtelen, hogy jobb az ÖNYP-nél, a nyugdíjbiztosítás ép ésszel meg szóba sem kerül szerintem.
Ugyan eléggé el vagyok keseredve az ország helyzete miatt, nagyon remélem, hogy ilyen „kompenzáció” nem lesz, de teljesen egyet tudok érteni a logikáddal.
T.Kontroller!Szinte sosem említi senki,hogy az ÖNYP-n sem BEVA,sem OBA védelem nincs!!!
NYESZ-en BEVA védelem van! Ezt különben sokan nem tudják!
Köszönjük a kiegészítést, valóban így van.
Igen, ez egy jogos érv az ÖNYP, és akár az egészségpénztár ellen is, hogy elvileg ugye a tagok tulajdona és így szerintem elég sérülékeny lehet egy rosszindulatú külső támadás ellen: beléptet valaki sok tagot, vagy soknak megszerzi a támogatását, egy közgyűlésen (amit általában egy 15 nm-es szobában tartanak 3 fő részvételével) átveszi az irányítást, a saját alapkezelőjéhez tolja a befektetések kezelését, és onnan már bármi is lehet.
Sziasztok, most talaltam az oldalra, nagyon orulok, hogy itt lehetek!
30eves multam, iden kotottem nyeszt, de csak havi 20 ezerrel (tudom semmi, de lakasfelujitas kozepen vagyunk, illetve gyedrol visszaterve probalom rendbehozni a bankszamlam) alakitsam at meg iden tbssze, vagy hagyjam? Ersten keresztul kotottem befetetesi alapba. (Elnezest ha nem jol mondom, kezdo vagyok?)
Szep napot mindenkinek:)
Ja a lenyeget kihagytam: ha atalakitanam tbszsze akkor raknek meg hozza olyan fel millio forintot.
Szuper, hogy itt vagy.
A TBSZ átalakítást csak akkor ajánlom, ha már idén és tavaly sem kaptál vissza SZJA-t (vagy vársz vele kicsit).
Hogy az Erste-s bef. alap jó-e, ezt látatlanban nem mondom meg, de kérdezz rá a TKM-re és hogy mit tartalmaz. Ha nagyrészt magyar állampapírt vagy 1% felett van a TKM, akkor valószínűleg nem a legjobb dolog az életedben. Ahogy tippelem, neked most az állampapír a jó választás, de ne feledj el fejlődni a befektetések terén! Hamarosan én is fogok tudni segíteni benne. 😉
Koszonom:) megnezem majd a tkmet a honlapon, biztos nem olcso, de meg egy havi 50ezres befektetesi alapot is elkezdtem a nyesz mellett… (Egyszeruen nem ismertem mast amivel havi kis osszegekkel el lehetne kezdeni, azota keresem a hasznos blogokat)
Megtakaritasunk 4m ertekben van allampapirban, szerettem volna valamit, amit kulon nyugdijra elkezdek, de tenyleg teljesen kiszamithatatlan ez a kovetkezo 30-35ev?
Az, hogy nincs ráírva, hogy nyugdíj, nem jelent semmit (csak ha nem tudsz magadon uralkodni). Még olyan is lehet, hogy az egyik szolgáltatónál levő TBSZ-ed tényleg csak nyugdíj, a másik pedig általános befektetés.
Nem lehet, hogy valami jó kis UL-t kezdtél? Azoknak van rendszeres díjuk. (UL= unit linked biztosítás, megtakarítási egységgel egybekötött biztosítás, nyugdíjbiztosítás)
future.ersteinvestment.hu/oldalak/csomagok
Erste real assets befektetesi alapot kotottem. Szerintem ez nem ilyen biztositos csomag, hanem banki befektetesi alap. (Nagyon remelem, hogy nem mondok hulyeseget?)
Igazad van, nem kellene foglalkoznom hogy benne van e a nyugdij szo, lassan tul lepek rajta, es csinalok egy tbszt ezzel a szandekkal.
Jovoheten nekiesek a blogodnak olvasni a cikkeket, hogy okuljak?
a direkt linkeket egyedi elbírálásra teszi, azért nem megy ki automatikusan 🙁
Igen, ez így egy sima befalap, holmi 2,5%-os TKM-mel…
Ó te jó ég, sikerült a legdrágábbat megkötnöm?! na úgy látszik igen.. hát ilyen mikor az ember megörül, hogy van végre pénze (visszamentem dolgozni) és minden „szirsz@rt” megkötök, hogy haladjunk. Azóta persze elkezdtem olvasgatni.. De azért ha jól értelmezem ezzel minuszban nem leszek, csak annyira plusszban sem. jobb mint egy unit-linked.. ( csak magam nyugtatom:D)
Nem ez a legdrágább dolog, amit valaha láttam, sőt, talán olcsóbb a banki alapok közül. De rövid távon ajánlom az ennél jobb opciókat. Esetleg ajánlom még András Gyögy dumbinyo-ját (és az egész honlapját is).
Ha segítségre lenne szükséged, keress bátran!
Ne aggódj, a lényeg, hogy időben rájöttél a hibádra és elkezdtél informálódni.
Én mikor elkezdtem dolgozni pályakezdőként, a lehető legrosszabb konstrukcióban, 20 éves UL-t kötöttem ráadásul OVB-n keresztül, szerencsére kis összeggel. Még szerencse, hogy hamar rájöttem a hibámra és viszonylag kis bukóval megszüntettem.
Képeztem magam, most TBSZ-em van amcsi részvényekkel, állampapírom, és cryptom, plusz van ÖNYP-m is, amit a munkáltató fizet cafeteriaként.
Kedves Duda! Azt írta,hogy most tért vissza a gyedről. Esetleg azon nem filózott,hogy az Államkincstárnál babakötvényt nyisson?/Lehet,hogy start számlának hívják/Azt hiszem,hogy állam bácsi kapásból /indításnál/ negyvenet rak rá. 60eFt éves befizetésnél rak hozzá max 6ezret/Többet is be lehet fizetni,de 6eFt -nél többet nem ad/.Amúgy meg a prérium állampapírt is veri a maga infláció +3%-ával.Nem kell havonta rohangászni.Hátránya viszont,hogy a gyermek 18 éves koráig nem lehet feltőrni /kivenni/
Amúgy én az Államkincstárral nagyon meg vagyok elégedve. Nincs számlavezetési díj,nincs rejtett költség. Viszonylag gyors ügyintézés./Bármilyen kérdésben segítenek,nem úgy mint a 3 betűs O-val kezdődő banknál.
Kedves Satya!
Köszönöm válaszát, babakötvényt nyitottunk amint megszületett a lányom, mikor mennyit enged a pénztárcánk annyit utalgatok rá. 🙂
T. Kontroller!
Az után érdeklődöm,hogy „természetes módon” azaz nyugiba vonuláskor vajon hogy fut ki egy NYESZ??? OTP azt mondja,eddig tartott…vége??? Kiszámolja mennyit ér a befektetés,és ráutalja a bankszámlámra???Vagy kérhetem az államkincstárhoz való transzferálást?
Azon is kezdek filózni,hogy ha veszek Prérium 5 éveset /pld a mostani 28-I már gyakorlatilag 6 évig fut az 5 helyett/az megközelíti a nyugdíjbamenetelem időpontját.
Mit javasol??? Lesz majd nagyobb 24-es és 25-ös kifutóm. Azt folytassam 5 évessel?? vagy vegyek 3 éveset /aminek jóval kisebb a kamatprériuma/ /Jelenlegi nyugiba vonulásom időpontja 29 év vége felé várható/
A számla hozzáférhetővé válik, tehát gyakorlatilag sima értékpapírszámlaként üzemel.
Amennyiben nincs szüksége a pénzre nyugdíjbamenetelkor, bátran vásárolhat 5 éveset, elegendő lejáratkor kiutalnia, felhasználnia, de akár transzferálhatja is egy olcsóbb számlára.
T. Kontroller! Köszönöm a választ!
Akkor ezek szerint a NYESZ megszűnik ,és sima értékpapírszámlaként fog működni.
Olyasmi mint az Államkincstári számla,melyen „szabadon” vehetek fel-rakhatok hozzá.
/Csak éppen lesz egy számlafenntartási díj,/ami ugye az Államkincstárnál ingyenes./
Nem teljesen, mivel SZJA-befizetőként még továbbra is járhat a befizetések után a visszatérítés.
Kedves Kontroller!
Érdeklődnék, hogy hogyan működik a mindennapokban a leírt párhuzamosan futó több NYESZ amiből a fenti ütem szerint egyet-egyet TBSZ-é alakíthatunk át!
Az első NYESZ lesz ugye a NYESZ-R számla, ami után kapjuk az adóvisszatérítést.
Minden szolgáltatónál működik, hogy egy második, harmadik… NYESZ-t (és nem NYESZ-R-t, amit egy másik szolgáltatónál már ugye fenntartunk) szeretnénk nyitni?
Valamint hogyan működik, hogy az egyik NYESZ-R-t sima NYESZ-re váltjuk, míg párhuzamosan a másik NYESZ-t pedig NYESZ-R-re változtatjuk?
Második NYESZ-t azonos szolgáltatónál nem lehet nyitni.
A szolgáltatótól függ, velük kell leegyeztetni, hogy az R áthelyezésnek mi a folyamata, ezt sajnos nem tudom.
van olyan szolgáltató vagy befektető, ahol a fent leírt módszer már működött? vagy ez csak egy elméleti módszer, amit még senki nem próbált ki?
Mivel nekem nincs NYESZ-em, ezért nem próbáltam. 🙂
NYESZ-R is átalakítható TBSZ-szé, tehát a „hack” működik (ebben a pillanatban) mindenképp, a megtakarításban lehetnek eltérések, ha a szolgáltatók nem engedik valami miatt az „R” áthelyezését – amin csodálkoznék – , de mindent is el tudok képzelni, ekkor ugye 2 év mindig ugaron van…