Mivel a pénz egy szűkös erőforrás, nagyon keveseknek adatott meg az, hogy egyáltalán nem számít, hogy mi mennyibe kerül. Ha te ezen kevesek közé tartozol, akkor a valóság egy szeletének megismerésén kívül nem sokat fog adni neked a bejegyzés és a blog sem.
Ha te még nem érted el az „ingyen pénz és örök élet” állapotát, akkor minden bizonnyal szükséged van valamiféle kiadás- (és költség-) tervezésre, különben könnyen kerülhetsz olyan helyzetbe, ahol egyszerűen nem tudsz fizetni.
Mi a különbség a kiadás és a költség között?
Kiadásnak a pénz forgalmát nevezzük (mikor készpénzben vagy utalással pénzt adsz át valakinek, általában valamilyen erőforrásért cserébe), míg a költség erőforrás-felhasználást jelent. Példával szemléltetve, amikor vásárolsz egy autót, akkor a kiadásod az autó vételára. Költségnek viszont abban az időszakban csak az ún. értékcsökkenés számít (tehát leegyszerűsítve a vételár és a potenciális eladási ára közti különbség), hiszen a nap végén van egy (általában a vételárnál kevesebbet érő) autód. Hosszútávon a költség és a kiadás kiegyenlíti egymást.
Akkor miért is fontos megkülönböztetni a kettőt?
Egyszerűen azért, mert a kiadások általában nem kiegyensúlyozottan, minden hónapban egyenlő mértékben érkeznek, hanem néha csőstől jön a baj (kiadás). Valóban az lenne a megoldás, hogy abban a hónapban csak a legszükségesebbeket veszed, és a kevésbé sürgető tételeket későbbre halasztod? Dehogy is. Ezek a kiadások a költségeid leképződése. A hűtőszekrényed természetesen minden hónapban “kopott” egy kicsit, egy értő szem akár a csere pontos dátumát is megmondta volna. Minden hónapban megvolt az esélye, hogy leég a mosógép motorja, aztán egyszer csak tényleg megtörténik. Ilyenkor nem peched volt, hanem eljött az ideje valamelyik eszköz cseréjének. Amikor egy 10 éves 1 millió forintos gép végleg tönkremegy, akkor nem 1 milliót veszítettél, hanem – kevés kivételtől eltekintve – kevesebb, mint 100 ezer forintot.
Érdemes még megjegyezni, hogy a kiadások párja a befolyó jövedelem/(pénz)bevétel, a költség párja pedig a megtermelt javak összessége. Munkabérből élő emberek esetében a megtermelt javak és a bevétel közt átlagosan 15-25 nap csúszás van attól függően, hogy hányadikán fizetnek ki, így ezzel ebben a bejegyzésben nem foglalkozunk, míg a költségekben akár éves csúszások lehetnek (megvásárolt gépjármű még évekkel később is ér valamit, ingatlanoknak akár 10 éves időtávban sem változik jelentősen az értékük – ezért tekint rájuk sok ember befektetésként. Egy későbbi bejegyzésben beszélhetünk ezekről is).
A fenti párokat szeretnénk egyensúlyban tartani (vagy a pozitív oldalát magasabban), de miért is?
Gondoljunk bele, mi történik, ha minden hónapban kevesebbet adunk ki (kiadás), mint amennyit munkáltatónk utal (bevétel). Több pénzt fog ülni a bankszámlánkon, tehát fizetőképesek leszünk. Ha ennek a fordítottja történik, akkor kevesebb pénz lesz a bankszámlánkon, egy esetleges nagyobb hirtelen kiadás végzetes lehet számunkra.
De mi van akkor, ha a megtermelt javak és költségek borulnak fel?
Ezt úgy érhetjük el legkönnyebben, ha minden hónapban leürítjük a bankszámlánkat (például a hónap utolsó pár napján étterembe járunk, s addig eszünk, amíg le nem nullázódik a bankszámlánk). Ekkor a bevétel és kiadás egyensúlyban van ugyan, a költségeink mégis magasabbak, mint a megtermelt javak. Ennek az az oka, hogy mindenki birtokol olyan vagyonelemeket, amelyek értéke változatlanul csökken. Van gépjárműved, számítógéped, ingatlanod vagy nagyobb értékű tárgyad?. Ebben az esetben a nettó vagyonod csökkent. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek profi költség- és kiadástervező rendszerrel kell rendelkeznie. De ha legalább fejben nincsenek meg ezek az alapok, az nagyon hamar kellemetlen helyzetekhez vezethet.
(Halkan jegyzem meg, hogy nagyon sok vállalkozás sem gondol bele ennek a fontosságába, így sokszor veszteséges egy egyébként sok készpénzzel rendelkező cég is, majd megy tönkre szép lassan. Illetve ilyen költségvetési rendszerek hiánya miatt tol bele évekig rengeteg pénzt olyan cégbe a tulajdonos, ami ugyan papíron szép hasznot termel, de pénzt nem lehet belőle kivenni, mert az nincs neki.)
Hogy hogyan induljak neki a tervezésnek? Ezt a későbbi bejegyzésekben válaszolom meg, de ha érdekel a KonyhaKontrolling költségvetéskövető és -tervező rendszer, kattints ide.
A facebook oldalamat kedvelve nem maradsz le egy bejegyzésről sem!
Legutóbbi hozzászólások