Most mire rakjak el, ingatlanra vagy nyugdíjra?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy életükben két legnagyobb kiadással járó cél közül éppen melyikre rakjanak félre. A kérdés csak első ránézésre egyszerű. Találunk olyan eseteket, ahol a nyugdíj (vagy inkább az általános megtakarítás) egyértelműen magasabb prioritást élvez, de általános választ adni nem lehet. Illetve az általános válasz, hogy minden munkavállaló törvényi kötelezettségénél fogva elkezd nyugdíjra eltenni járulék (adó) formájában, tehát olyan nincs, aki csak lakásra tudna gyűjteni. Egy boldogabb világban lehet, hogy a választásnak lenne értelme.

Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.

Mielőtt belekezdek a bejegyzés témájába, meg kell említenem, hogy az ingatlan vásárlásnak van egy pozitív hozadéka: a bank mindenképp vonja a törlesztőt, tehát a hitellel rendelkező akarva-akaratlanul is vagyont épít. Ugyanez a korbács nincs meg a nyugdíj megtakarításoknál, ezért néhányan két szék közé ülnek. Ezt érdemes elkerülni.

A korábban elkezdett nyugdíjcélú megtakarítás mellett szól, hogy minél hosszabb valakinek a megtakarítási időszaka, annál erősebb a kamatos kamat hatás. 10 éves időszak alatt 3% reálhozam 34%-os növekedést okoz. 20 év alatt 80-at, 30 év után pedig közel 150%-ot.

(A korrektség kedvéért megjegyzem, hogy a kamatos kamat elérhető lehet akár a saját lakáson is, tehát az elvesztett hozam csak addig számolandó, amíg a saját lakás nincs megvásárolva, de rövid megtakarításban kell tartani a pénzt.)

Amikor inkább nyugdíjcélra gyűjtesz

3+1 fő esetet találtam, amikor valaki az általános/nyugdíjcélú megtakarítást részesíti előnyben. Ezek főként azok az esetek, amikor egyszerűen nem éri meg lakást venni, mert a tranzakciós költségek nagyobbak, mint a bérlés extra költsége. Az első eset, különösen fiatalok körében, hogy a munkavégzés helye nem kiforrott. Sokan kötik le magukat (akár Budapesten belül is) egy ingatlanba túl hamar, hogy aztán a fél életüket ingázással töltsék. Nyilván iskolás gyerekekkel már inkább nem mozog az ember, ha teheti; akkor már az iskola közelsége lesz döntő.

A külföldre költözésben is akadályozhat a saját ingatlan, ezért akinek ez a következő 5 évben egy cél, az valószínűleg jobban jár, ha inkább nyugdíjra tesz félre.  Hasonló módon, ha a család mérete gyorsan változik, akkor azt bérelve könnyebb megoldani. Már persze ha van megfelelő méretű kiadó lakás.

A magukat nagyon korán nyugdíjazni tudóknak sincs nagyon értelme saját lakást venni, mert a munkából visszább lépés után nagyon más igényei lehetnek, mint előtte. Illetve, ha egyébként is belátható időn belül eljöhet a nyugdíj időszaka, akkor az egy rugalmasabb cél, mint a lakhatás megteremtése.

A plusz egy eset akkor állhat elő, ha valaki tulajdonképpen hotelt szeretne magának, de ott túl sok a zajos szomszéd. A viccet félretéve magas életszínvonalon (vagy a halj meg nullával mozgalom követőinél) előfordulhat, hogy inkább fizet valaki többet a bérleti díjra, csak ne neki kelljen foglalkozni a tulajdonos feladataival. Ez sajnos nagyon keveseket érintő probléma.

Az ingatlanhoz (és nyugdíjmegtakarításhoz) jutás stratégiai döntései

A problémát az okozza, hogy a legtöbbeknek 60 éves koruk előtt nem reális a nyugdíj, de a saját ingatlanig 40 éves korig elég sokan el tudnak jutni. Ezért a fenti esetek kivételével azért az ingatlan prioritást élvez.

Ha pedig elfogadjuk, hogy valaki mindenképp szeretne lakást, 4 potenciális stratégia áll rendelkezésére.

Mivel az ingatlanok nagy részét a legtöbben hitellel veszik, felmerül a kérdés: az önerő letétele után először tehermentes ingatlant szeretnénk, vagy komoly nyugdíjmegtakarítást? Matematikailag – ha hiszünk abban, hogy többet tudunk keresni a megtakarításainkkal, mint a hitel kamata – megérheti elhúzni a hitel törlesztését. Lelkileg (és motivációban) viszont sokaknak többet ad, hogy eggyel kevesebb nagy fizetendő van, jobban tud fókuszálni a nyugdíjra. Ha valaki fordítva jut el az ingatlan vásárlásáig, és először a nyugdíját teszi rendbe, akkor is dönthet aközött, hogy hitelre vagy készpénzben fizeti ki a lakását. Persze ez általában sokkal kevéssé érdekes kérdés, ha a vagyon már megfelelő szinten van.

2 comments on “Most mire rakjak el, ingatlanra vagy nyugdíjra?

  1. Azt az opciót kihagytad, hogy a többség semmire sem tesz félre, de a túlélési torzítás miatt végül azok az örökösök járnak jól, akik a fiatalon kimaxolt élet miatt
    – brutálisan sok ismerőst szereztek, akiket bármire lehet használni (pl. hálózatépítés, üzletek, uram-bátyám kihalásos munkahelyek, stb.)
    – rengeteget csajoztak/pasiztak, kiélték magukat, így végül viszonylag fiatalon vagyon a vagyonnal házasodott.
    – viszonylag fiatalon szaporodtak, így a ballagáson nem nézik nagyszülőnek a szülőt.
    – mivel rengeteg élettapasztalatot szereztek fiatalon, ezért egy vidéki kecskefarm is izgalmas lehet, így az örökölt pesti lakás kiadásából származó bevétel is a családi büdzsét gazdagítja.

    Az összes többi vagy nyomorog, vagy olyan munkát dolgozott, ami az átlagfizetés 3x-osa, 4x-ese, vagy az átlagfizetésből élt Diogenész-i életet.

    Vagy eltűnik a süllyesztőben, de ez már a természetes társadalmi fluktuáció. Pénzt pénzzel lehet csinálni, minden más porhintés.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük