Ebben a bejegyzésben azt szeretném bemutatni, hogy az jótékonyság nem kizárólag keresztény privilégium, hanem mindenkinek megéri. Ezért is beszélgettem a sorozat első részében Baji Péterrel.
Ne feledd like-olni a facebook oldalam, hogy ne maradj le egy bejegyzésről sem.
Mi az adakozás, jótékonyság?
Ellenszolgáltatás nélküli tranzakció. Általában anyagiakra gondolunk, de szerintem az önkénteskedés is ide számít, hiszen ekkor az idődet adod.
Véleményem szerint a célja nem számít, de nyilván arra fogsz erőforrást használni, ami fontos számodra. Például zavar, hogy sok az éhező gyermek? Akkor támogass egy olyan szervezetet, ami ennek a problémának a megoldásán dolgozik. Szeretted a régi iskoládat? Utalj nekik, hogy működőképesek maradjanak! Olyan helyzetben vagy, hogy tudod támogatni egy korábbi mentorod, kedvenc tartalomgyártódat?Tedd meg!
Vannak, akik attól tartanak, hogy pár ezer forint eltűnése katasztrófát fog okozni a családi kasszában. A helyzet az, hogy általában még csak észre sem veszel pár ezer forintot, hacsak nem vagy az éhezés szélén. Tanulmányok pedig azt mutatják, hogy a jótékonyság sokkal hosszabb boldogságot okoz az embereknek, mint mindenféle felesleges dolog vásárlása.
Sokan gondolják, hogy a politikusok, a gazdagok, vagy a gyíkemberek irányítják az életüket. Pedig a helyzet az, hogy mindenki a saját életének vezetői székében ül. Tehát te vagy az, aki tehet azért, hogy jobb legyen a világ! Például azzal, hogy olyan közösséget alakítasz ki magad körül, amiben szeretnél élni. A koncepció nem bonyolult: légy te olyan, ahogy a világot szeretnéd találni! Ha azt szeretnéd, hogy jobb legyen a szociális háló, akkor te legyél benne az egyik szál. Ilyen egyszerű!
Ha azt szeretnéd, hogy nagylelkű emberekkel találkozz, akkor menj oda, ahol ők vannak.
Már a költségtervezéskor is leírtam, hogy ezt mindenkinek be kéne terveznie a jótékonykonyság, aki nem a kilakoltatás ellen küzd éppen. Tehát nagy eséllyel neked is, ha olvasod ezt a bejegyzést.
De mi az, ami miatt bárkinek megéri a jótékonyság?
Szerintem senkinek nem okoz meglepetést, hogy a nyugati kultúrában a kereszténység alapozta meg a jótékonyság, adakozás intézményét. (Érdekes módon több keleti kultúrában is kialakult, de a bejegyzésben erről nem kívánok szólni.)
Azt hiszem, hogy amikor az állam átvette az összes szociális feladatot, akkor elkövettük azt a hibát, hogy nem örökítettük tovább a magánszemélyek jótékonyságának szokását. Nem gondolom, hogy bizonygatnom kell, hogy az állam a legrosszabb, legkevésbé hatékony gazda. Összehasonlítva az USA-val, a központi kormányzat Nyugat-Európában nagyon sok olyan tevékenységet végez, amihez szerintem semmi köze és szaktudása sincs. Ahhoz viszont, hogy például a sportból vagy a kultúrából az állam kivonuljon, az kell, hogy az állampolgárok vegyék át ezeket a feladatokat.
Annak érdekében, hogy ezek a tevékenységek is “beleférjenek” az állami kalapba, lakosság adóit kell növelni. Pedig az lenne a célravezető, ha az állam ki tudna vonulni olyan piacokról, ahol nem szükséges a jelenléte, akkor csökkenthetőek lennének az adók, létrejöhetne egy hatékonyabb rendszer, mert nem a kormányzati politika aktuális prioritásai szerint osztanák szét, hanem az emberek valós értékrendje csatornázná be a forrásokat.
Jelenleg adórendszerben nincs is jótékonyság
A jelenlegi magyarországi rendszer, hogy a személyi jövedelemadó 1+1%-át lehet felajánlani civil és vallási célokra, ami azt az érzést kelti, hogy tettünk valamit. Ez az összeg jövedelmed 15%-ának (ha nem kapsz valami adókedvezményt), 2%-át tudod felajánlani. Egy millió forint jövedelmedre ez 4511 forint. A keresztény/zsidó kultúrában sokszor megjelenik a 10%-os szabály az adományozásra. Ez az 1+1% 22-szerese, 100 ezer forint milliónként! Ha azt hiszed, hogy a jövedelmed 10%-a nagy összeg, készíts egy költségtervet, és kiderül, hogy észre sem veszed, hogy ennyit mire költesz.
Összefoglalva neked is megéri adakozni, hitvallástól vagy annak hiányától függetlenül, mert
- jó érzéssel fog eltölteni,
- jobb emberekkel fogsz találkozni közben adakozás közben, hasznos tagja leszel a közösségednek,
- döntéseddel változást okozol a világban, mert olyan feladathoz járulsz hozzá, ami jobbá teszi a világodat, és
- hosszú távon adót fogsz csökkenteni.
Remélem a két részes sorozatban be tudtam mutatni, hogy hogyan alakult ki az adakozás, és miért éri meg bőkezűnek lenni. A leggazdagabb generáció vagyunk, amióta világ a világ, ha valakinek, nekünk aztán van esélyünk arra, hogy személyesen hozzunk változást a világba. A mi kezünkben van a döntés, hogy mit kezdünk ezzel a lehetőséggel.
Jövő héten csütörtökön jelentkezem, addig is olvasd el a sorozat első részét vagy olvass egy kicsit arról, hogy miként tervezd a költségeidet.
Te szoktál adakozni? Milyen célra? Névtelenül vagy névvel?
„Ellenszolgáltatás nélküli tranzakció.” ezek szerint én az E**** banknak adakoztam az elmúlt években. Szerintem nem lettem tőle jobb ember, és hasznosabb tagja sem a közösségnek, mert külföldre kellett költözzem, hogy fizetni tudjam az E**** bankot.