Nemrég elhagytam az országot. Még van pár kötődés (egyéni vállalkozás, apróságok, KonyhaTündér; de én már egy ideje kint vagyok). Nagyon nehéz (és hosszú), de sajnos már egy ideje időszerű döntés volt. Az okok egyszerűek, véleményem szerint az utóbbi 13 évben hazánkban enyhe diktatúra épült ki. Akinek van szeme, látja ennek az elemeit, nem is fogom sorolni. Magasan képzett, jólkereső dolgozóként felelősségem van abban, hogy mire költöm a pénzem. Ebbe beletartozik az adóm is, ha mással nem is, azzal biztosan építem az országot. Ugyan kényelmes lenne, de nem akarok diktatúrát finanszírozni.
Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
Ezzel egyáltalán nem ítéletet mondok a maradók felett. Sőt, azt sem mondom explicit módon, hogy csatlakozz hozzám, bár szerintem ez lenne a helyes. Csak reménykedni tudok az ország és a maradók boldogulásában.
Sőt, remélem, egyszer vissza tudok majd jönni. Szeretném, ha részese lehetnék Magyarország fényes jövőjének a kialakításában, szeretném, ha a gyermekeim, unokáim magyarul beszélnének. Nekem ez tényleg számítana. Az állampártnak nyilvánvalóan más elképzelései vannak erről, aki ezt nem látja, azt csak sajnálni tudom. Maradnék, ha látnék bármi esélyt a dolgok jobbra fordulásában, eddig is ezért maradtam. De van bennem némi harag is.
Mert azoknak kéne menniük, akik szétlopják az országot, akik miatt a választás egy színjáték. Azoknak kéne menniük, akik minden ellenvéleményen levőt karaktergyilkosság áldozatává tesznek, akik szerint a törvényeket azonnali hatállyal, felkészülési idő nélkül kell bevezetni, akik szerint társadalmi egyeztetés csak számukra nem fontos kérdésekben létezhet, és akik a korábbi barátaikat diktatúrákra cserélik. A hazugoknak kéne menniük, akik a kereszténység, nemzetiesség álarca mögül üressé teszik ezeket az értékeket. Sőt, a rendszer értelmiségi kiszolgálóinak, szolgáinak kéne menniük, akik szószékekről prédikálnak a jóról, miközben a haverjaiknak nem mernek szólni, hogy elég a lopásból. Azoknak kéne menniük, akik minden racionalitás ellenére sem fordulnak el tömeggyilkos háborús aggresszoroktól, sőt 1956 emlékére egy lerohant ország képébe dörgölik győzelmüket.
Viszlát és a jövő
Mégis én megyek. Tisztában vagyok azzal, hogy ez kudarc, de nem az én kudarcom. Még akkor sem, ha csak szeretném azt hinni, hogy megtettem mindent, amit tudtam, vagy ha azt nem, akkor legalább annyit, ami elvárható volt. Pedig biztosan tehettem volna többet, mégsem tettem.
Nem hagyom abban sem a coachingokat, sem a befektetési oktatásokat (és egyéb szolgáltatásokat is nyújtok haza), továbbra is hiszek a tudásmegosztásban, a személyes felelősségben, és még abban is próbálok hinni, hogy valamikor hazajöhetek. De az én személyes felelősségem elsősorban a családommal szemben van, az ő jövőjüket pedig a hazaszeretet oltárán sem áldozhatom fel, még úgy sem, hogy tízmilliós költséggel jár a relokáció, és évekkel visszaveti a nyugdíjazásom. A bejegyzések/videók, ha nem is heti szinten, de folytatódnak.
Hú ez kemény!
Írsz majd róla hova és mi alapján mentek?
Szerintem nagyon jó döntés, hogy még gyerekek előtt kiköltöztök!
2 picivel most nagyon nem látjuk,
hogy tudjuk majd ezt lemenedzselni.
Sok sikert az „újrakezdéshez”!
Teljesen jól csináltad. Ennek az országnak lőttek, társadalom nincs, már csak lakosság van. Azt hiszik, a jogállam, a korrupció valami absztrakt fogalom, krumpli kell nekik, képtelenek távlatokban gondolkodni. És persze ami a legalja és a mindennapjainkat (!) keseríti meg, hogy eltűrik a propagandát, pedig nem fegyvert tartanak a fejükhöz, mint a ’60-as években. Kár is rájuk szót vesztegetni, vesztes nép, és ha végiggondoljuk, mindig is az volt, nagyjaink 90%-a is inkább külföldön lett naggyá. Boldog életet kívánok Neked odakint, nehéz lesz a váltás, leginkább érzelmileg, de miután átmentél a kivándorlás különböző szakaszain, nagyra fogod értékelni a kinti nyugalmat, hozzáállást.
Gondolom hogy Budapesti lakos vagy és igy nem is csodálkozom mindazon amit leirtál minnél elöbb el kell zavarni ezt a rablo bandát a Gergövel meg a DK haverokkal együtt még szerencse hogy csak a fövárost tudják szétlopni és tönkretenni és nem az egész országot
Sok sikert a külföldre költözéseddel nem sokan fognak hiányolni és sok sikert ahhoz hogy élvezd a kinti nyugalmat csak vigyázz hogy nehogy felrobbantsanak vagy agyonlöjenek vagy megkéseljenk és hogy egy olyan helyet találj majd magadnak ahol esténként ki mersz menni az utcára és találsz magadnak megfelelö állást és lakhatást ha még nem idultál el addig csak álmodozz aztán ha kint leszel majd felébredsz
@tumpara: mindenhol vannak kellemetlenségek, kellemetlen emberek. Ez önmagában nem kikerülhető. Nyilván, hogy kinek adnak hatalmat, az változó.
@Jonny: a kommented nagy részére nem reagálok, mert minek, majd rájössz, de talán jobb, ha nem. A „nem sokan fognak hiányolni” kijelentésed viszont nagyon tetszik. Amikor hazájukat szerető emberek elmenetelére ujjongsz, akkor tulajdonképpen te minek is örülsz?
Látom jó sok Origo-t olvasol 🙂
Jonny nemzeti érzelmű ősmagyarvérkeresztyén bambavak, vagy ő is lopós :)))
Személyem is érintett az emigrációs projektben, én is írhattam volna a fenti bejegyzést.
Az gyönyörű, amikor a Jonny-félék jobban utálják a látványosan nem gazdagodó budapesti városvezetőt, mint az ezermilliárdokat strómanoknak kijátszó főnit. Javaslom: ne nézz fel! Kontroller: ebből is látszik, milyen jól döntöttél, megyünk utánad!
Milyen szép megfogalmazás ez ” látványosan nem gazdagodó” szóval ha nem látszik akkor nem baj? 😀
A felnőtté válás része, hogy megküzd az egyén azzal az élethazugsággal, hogy egy gazdasági diploma és a szorgalom bármit is segít a társadalmi helyzeten. Az egyik megoldási lehetőség a költözés egy magasabb bérszínvonalú országban, valóban.
Én arra jutottam anno, hogy ez egy szuboptimális megoldási kísérlet.
Szerintem félreértetted a bejegyzést. Én jóval szegényebb lettem a kiköltözés miatt, sőt még a fizetésem sem lett jobb. Nem is ezért jöttem ki, de ez mind le van írva.
A közügyek iránti fokozott érdeklődés általában 2 okra vezethető vissza. A: kevés a pénz B: kevés a szex.
Melyik legyen?
Vagy vannak emberek, akiket zavar a diktatúra?
Sajnos az ország full élhetetlen lett, szégyen magyarnak lenni Európa civilizált részében, ha az Urált tekintjük földrajzi határának. Azt nem is mondom, merre tartunk és mi lesz az ugaron 10 év múlva. Na ezt nem akarom a gyerekeimnek. Aki marad, meg fizesse leszármazott jobbágyaival együtt az ispánjaik és botcsinálta báróik úri muriát!
A bejegyzésekkel a szekértáborok közötti szakadék nő.
A bigott hívőket nem lehet meggyőzni, mert a zsigereikben van a gyűlölet.
Aki egyetért az maga is menne, mert ez a légkör fullasztó.
Én is mennék, ha nem lennék öreg.
Így csak végtelenül szomorú vagyok, hogy hová jutottunk.
Sok sikert a diaszpórához, csak ne állítsd be magad ekkora mártírnak és áldozatnak. Mivel nem ismerlek, csak sejtéseim lehetnek milyen szinten vagy vagyonilag, de kormánykritikusként ha elérted a bűvös üvegplafont vagy olyan területeken vannak érdekeltségeid, amit éppen beszántanak, valóban nem sok babér terem.
De ez máshol is így van, csak ott ha a woke áll távol tőled, akkor repülsz. Mint Brendan Eich a Mozilla éléről, mikor kiderült, hogy nem szereti a melegeket és előástak a múltjából sok évvel ezelőtti dolgot. Vagy a Google vezető mérnöke, akinek az emailjét kotorták elő, amiben azt állította, hogy a nők genetikailag kevésbé alkalmasak a térlátást igénylő feladatokra. A metoo-s karaktergyilkosságokról nem beszélve. Érdekes módon ott is a kulcspozíciókban lévőket volt fontos eltűntetni, nem a sarki fűszerest. Szóval ne állítsuk már azt, hogy ezek a dolgok a kormány sajátossága, a világon mindenhol így működik a hatalom magas foka, csak más propagandát rittyentenek mögé, mikor valakit el akarnak távolítani az útból vagy mikor olyan kerül kulcspozícióba, aki meg akarja bontani a status quo-t vagy épp ellenkezőleg. Azt akarná megőrizni, miközben túlerőben van az ellenoldal.
A gyerekeid is sokkal menőbbek lesznek magyar származású világlátott polyglotként, ha mégis változás lesz. Ahogy Mészáros Lőrinc is hiába gazdag, nagyságrendi vagyoni különbség van közte és Thomas Péterffy vagy George Soros között.
Skála van végpontokkal. Nyugatra éppen úgy nagyságrendi különbségek vannak lehetőségek terén, mint amennyivel több lehetőséged van budapestiként (főleg ha még származásilag, illetőleg ingatlanvagyon tekintetű kötődésed is van a fővároshoz, nem csak gazdasági bevándorlója vagy, plusz az a fránya kapcsolati háló is, mikor a volt osztálytársaid a budapesti elit gimiből voltak, nem pedig a Mucsaröcsögei Szakközépből), mint vidékiként. Dunántúliként, mint Észak-Kelet Magyarországról származóként vagy akár Pesten belül is budaiként/belvárosiként, mint külvárosiként.
Ez a világ minden régiójában megkerülhetetlen és áthidalhatatlan akadály. Afrikában sem mindegy, hogy Kongóban vagy Fokvárosban születsz, nevelkedsz és élsz, de az USA-ban sem, hogy Detroit vagy Beverly Hills.
Éppen ezek miatt oly visszatetsző a magas lóról köpködni.
Vannak még ilyen alapigazságok. Például, hogy korrupció az, amiből mi kimaradunk.
Meg, hogy a terrorista és a szabadságharcos között az a különbség, hogy a győztes vagy a vesztes hatalom oldalán foglal állást.
Az ember ösztönösen bizonyosságokat és kapaszkodókat keres, miközben nincs abszolút, ultimate igazság. Még a tudomány a valóban részrehajlásmentes tudományos modszer alkalmazásával is csak plauzibilis folyamatokat ír le. Hogy ki mit magyaráz mögé, már sokszor ott is ugyanolyan, mint a „mit gondolt a költő”. Ráadásul ha van teremtő és túlvilág, akkor magának a tudománynak sincs több jelentősége, mint bármilyen vallásnak vagy tetszőleges filozófiai irányzatnak.
Szerencsére nem kell elérnem az üvegplafont (mint ahogy nem is tettem, közel sem vagyok hozzá, sőt még vagyonelkobzással sem kellett találkoznom, mint némelyik ügyfelemnek), hogy lássam merre megy az ország. Ahogy azt sem tudod, hogy hova mentem. De mondok neked jót. Ha nem lenne háború, akkor szívesebben laknék Ukrajnában, ami kifelé mászott a gödörből. Lassan, kellemetlenül? Persze. De kifelé.
Aki pedig azt várja, hogy máshol minden tökéletes, az nem találkozott még emberrel…
Van abban némi igazság amit leírtál, de megmutatja azt is, ami a legtöbb magyar emberre igaz. Úgy mondasz véleményt a külföldi életről, hogy azt nagy valószínűséggel még nem próbáltad. Az írót vádolod azzal, hogy „magas lórol köpköd”, holott ilyenről szó nincs, csupán leírja számodra egyértelműen nem tetsző módon a magyar valóságot. Ő ne mondja el a véleményét, de te kioktatod a te „igazságoddal”, ez olyan tipikus fideszes vonás. Védeni próbálod azt, ami védhetetlen, a szomorú magyar valóságot. Az, hogy nyugaton sem tökéletes minden, az való igaz, DE ez még nem kellene, hogy visszatartsa a magyar vezetést és legfőképpen a magyar népet attól, hogy KÖVETELJE!!! vezetőitől, hogy azok akár jobban is csinálják dolgukat, mint az állandóan, jogosan vagy kevésbé jogosan, de követendő mintaként emlegetett nyugati országok. Számomra ez a leginkább elszomorító minden alkalommal, hogy csak azt tudjuk mondani, hogy bezzeg nyugaton sem minden olyan szép és jó, de arra nem vagyunk képesek, hogy elgondolkozzunk azon, mi lenne, ha mi még jobban csinálnánk. Jót tenni egyáltalán nem nehéz, csupán szándék kérdése. Ha pedig azt mondod, hogy az, ami ma Magyarországon folyik, az bizony már a „jobbat” takarja, akkor azt mondom élvezd csak a magyar valóságot, de valószínűleg valamikor nagyon fájdalmas ébredésben lesz részed (bár valószínűleg még önmagadnak sem vallanád be tévedésed…)
Követelnénk mi, hiszen abból lehet adni, amit megtermelünk, csak állandóan le vagyunk kötve gumicsont problémákkal, amikor éppen nem üt be valami globális szar, mint a covid vagy a háború, a szankciók és az elszálló infláció.
Az utóbbi pár év aktuálpolitikai problémái:
Migráció: Nem is értem. Még ha hiszünk is az idealista elképzelésben, hogy majd a muszlim lesz a fehérember gazdasági rabszolgája, ne gondoljuk már, hogy a zöldhatáron bandukoló gerillaharcosból majd orvos meg mérnök meg tudós lesz vagy éppen kellően alázatos, hogy a magyar minimálbérnél alacsonyabb összegért csatornát tisztítson vagy utcát seperjen. Ez még tőlünk jóval gazdagabb országokban is agyrém, megszedni magukat mennek ki és/vagy megvetni a lábukat, beszaporodni és ezáltal állampolgárságot szerezni. És még a terrorizmusról szó sem volt, a többség motivációiról beszélünk.
LMBTQ: Sekit nem érdekelnek marginális problémák. Kimaradnak a csokból meg a babaváróból, hiszen számukra a házassági papír kizárólag ennyi pluszt adna, az összes többit közjegyzői végrendelettel le lehetne zongorázni.
Vagy a tanárok. Egyrészt az emberek 50%-a törvényszerűen az átlagbér alatt keres és keresni is fog amíg a matematika szabályait át nem írjuk. Akkor ők konstans tüntikézzenek? El kéne dönteni, hogy hagyjuk a szabadpiacot érvényesülni és kiszelektálódnak majd a TikToker YouTuber influencer sztártanárok, akiknek mindegy mennyit adnak az állami munkahelyén, mert a bevétele nem abból van és imád tanítani, ahogy Szabó Péter mondaná „ha 6 hónapja lenne hátra és ingyen kéne tennie, akkor is ezt tenné”
Vagy erőszakosan államosítunk, növeljük az állami szubvenciót és a KÖZteherviselésre hárítjuk a KÖZszolgák bérének megtermelését, akkor viszont nem sírnunk kéne, ha státusztörvénnyel szigorítanak és ezek a KÖZszolgálatok ugyanúgy a KÖZT fogják szolgálni, ahogy a katasztrófavédelem, rendőrség vagy a katonaság. Ott se tüntikézünk, hogy szegényeket bármikor ide-oda helyezhetik meg hadbíróság elé állíthatják meg bármikor behívhatók, stb.
Döntsük el, hogy mi kell, a kecske vagy a káposzta.
De a GDP-nk nem attól alacsonyabb a luxemburgi GDP-nél és nem azért nem élünk olyan jól, mint ők, mert kirekesztők vagyunk a migránsokkal, kevésbé fogadjuk el az LMBTQ-t és kevesebbet keres a tanár, mint Finnországban. De még csak nem is az egykulcsos adótól vagy a TBSZ-től, társasági adótól, meg a KATA-tól, sőt, itt épp ellenkező a reláció.
Gratulálok a döntésedhez és sok sikert, valamint kitartást kívánok! Minden szavaddal egyetértek. 15 éve élek külföldön, immár kettős állampolgárként, de a kettős érzéssel – mit mond a szív és mit mond az ész – még mindig küzdök és azt hiszem aki valóban szereti hazáját, abban ezek az érzések meg is maradnak örökre.
Üdv Mindenkinek!
A blogger egy roppant megosztó témát posztolt, ezért a reakciók is tele vannak érzelmekkel pro és kontra egyaránt. Szerintem ebben a szituban ez természetes.
A politikai helyzetünkről, ahogy én látom. A baloldali ellenzék ( ez egy leegyszerűsítés, mely alatt értem a 22-es választás nagy összefogó pártjait) egy nagy nulla. A mai napig nem tudtak érdemi alternatívát mutatni, miközben 40%-os élelmiszer infláció volt, üzemanyagárak sokáig az egekben, évközben hozott adóváltoztatások stb. Ahol vezető pozícióban vannak, mint Bp, Miskolc, Pécs stb. semmi előremutatót nem tudnak felmutatni. A nagy baloldali, progresszív kapcsolatrendszerükkel nem tudtak hazánkba csábítani semmi k+f, vagy üzleti szolgáltató, vagy technológiai fejlesztő stb. központot, vagy ilyesmikkel foglalkozó nagy foglalkoztatókat. Cserébe csinálnak közlekedési káoszt, s folyamatos a felelősséghárításuk a vezetési kudarcaikért. De lsd.: Szeged, ahol ellenzéki a városvezetés, de tud értelmesen dolgozni, oda került egy nagyfoglalkoztató, több tudományos fejlődést szolgáló beruházás, mert az ország érdekei is az, hogy fejlődjenek a nagyvárosaink. Ez számomra azt mutatja, hogy, a baloldali ellenzék – egy nagyváros kivételével – még helyi szintű vezetési feladatok ellátásra sem rendelkezik alkalmas politikusokkal. Mit is várhatnánk tőlük országos szinten? Országos szinten a szélsősgesnek mondott jobboldali formáció több tematizáló kérdést tudott felvetni, mint a nagy támogatottságú, sajtóbirodalommal rendelkező baloldal. Ilyen volt a kutak kérdése, a napelemesek érdekében meghirdetett pertársaság alakítása (a kormány mind a kettő esetben visszavonulót fújt) vagy ami most aktuális a kézpénz használatának kérdése. Ez számomra azt a kérdést is felveti, hogy a bp-i, nagyvárosi, magát társadalmi-gazdasági elithez tartozónak mondó és/vagy érző személyek ilyen vezetőket tudnak „kiállítani”, vajon az ilyen gondolkodású emberek ténylegesen nevezhetőek elitnek? Tarthatják-e magukat elitnek, jól szituáltnak, felelős személyeknek azok, akitől egy politikai garnitúrára futja?
A külföldre távozásokról. Nem tudom, pl. a szerzőnek milyen végzettsége van, államilag finanszírozott képzésben szerezte-e azt. De ha igen, vajon mennyire korrekt az, hogy a magyar emberek, az adófizetők pénzéből tanult polgár fogja magát lelép, hogy a végzettségével külföldön keressen sok pénzt. Egy buszsofőr, aki a saját pénzéből fizette a jogsiját, s külföldre megy sofőrnek, az rendben van, de aki a magyar adófizetők pénzén tanult, attól vajon morálisan elfogadható-e a külföldre távozás?
Az a baj, hogy nem értetted/nem akarod érteni, hogy mi az igazi baj. Ha maga Jézus indulna a következő választáson, akkor egy héttel később már mindenki tudná, hogy Gyurcsány bábja. Mehetne is a már ismert mondóka, hogy „mér’, Gy. jobb volt?”. Így lesz otthon 2/3 négy év múlva és 16 múlva is. Meg ugye felmerül, hogy miért nem csinálunk jobbat? Te szeretnéd a testvéredet, házastársadat szennylapok és szennyplakátok ezrein hazugságokkal együtt látni? Hogy a gyereked, nagyszülőd kérdezze meg, hogy tényleg Gyurcsány bábja vagy-e, mert a TV, a rádió, az újság és ezért az osztálytársak is ezt mondják.
Államilag támogatott képzésben szereztem a képzettségem egy részét. Hány évig kellene szerinted ott dolgoznom? Vannak-e olyan körülmények, amik mentesítenek a leszolgálás alól? De jobbat kérdezek, a tanulmányaim egy részét a német állam finanszírozta: nekik hány évvel tartozom? Csak morálisan természetesen, mert ugye a kommented többi része is a moralitási szempontokat vette figyelembe (bocsi, ezt nem lehetett kihagyni). 😀
De, értem mi a baj, s azt is értem, hogy aki teheti a számára anyagilag jövedelmezőbb utat választja. A hazád cserbenhagyására egy jó felmentő indok a jelenlegi politikai helyzet, melyért jó részben épp az un. értelmiség a felelős, melyhez te is tartozol. Gerincesebb lett volna azt írni, hogy „lelépek, mert máshol jobban keresek.” Az álmoralizálásra meg semmi szükség. BUÉK!
Megint mókás ez a „gerincesség” a részedről. A kérdésre persze nem válaszoltál, csak mindenféle értelmetlen vádaskodást írsz.
Ha már kutatsz a zsebemben, akkor legalább a bejegyzést elolvashattad volna. Ott ugyanis a szomorú realitás is le van írva. Hidd el, én nem akartam elmenni.
Látszólag jogos felvetés, hogy az itthon képzettséget szerzők tartoznak az országnak, ugyanakkor mi lenne, ha megfordítanánk a kérdést: tessék olyan (élet)körülményeket teremteni, ami vonzó és maradásra készteti az embereket. Nem megy? Akkor ne dumáljunk itt tartozásról, mert épp az ország (vezetése) tartozik az élhető körülmények megteremtésével. A többség nem jókedvéből vagy a pénz miatt megy el, hanem a jövőkép hiánya miatt. Tök jól el lehet itt lenni, család, barátok, gyönyörű tájak közt, de lássuk be, már most nincs érdemi oktatás, egészségügy, mi lesz itt 5-10 év múlva? Érdemes itt gyereket felnevelni? Csak mert a nemzetnek, a hazának tartozunk ezzel? Egy kreált, törzsi fogalomnak? Értelmes ember a dogmákat meghaladja, nem élteti hagyományőrzésből.
Ha nem akarsz elmenni, hát ne tedd. Én sem megyek el, pedig a szakmámban többet kereshetnék külföldön.
jó, akkor megvárom a teljes diktatúrát, kényelmesen félrenézek, ha valami nem tetszik. Te tényleg nem olvastad a bejegyzést?
Leírtam a véleményem az un. diktatúrázásról. De akkor összefoglalom mg egyszer. A szerencsétlen balos ellenzék nem képes alternatívát nyújtani. Az un. fityesz ellenes értelmiség nem képes érdemleges politikai garnitúrát felsorakoztatni. Erre a megoldása – mint a tied is – a diktatúrázás, majd a külföldre költözés. Ebben mi az érdem? Számomra semmi. Nekem is meg van a véleményem a jelenlegi kormány intézkedéseinek többségéről, de az én alternatívám az, hogy a gyerekeimet a polgári felelősségvállalás szellemében nevelem, s olyan képzést biztosítok nekik, mely majd alkalmassá teszi őket arra, hogy biztonságosan boldoguljanak felnőttként, s akár magasztosabb feladatot is ellássanak, ha úgy hozza az életük.
Kérlek ne diktatúrázz folyamatosan, mert ennyi erővel bármelyik országra rásüthetjük, hogy diktatúra van. Gondolj csak arra, hogy Franciao-ban milyen brutálisan lépnek fel a rendőrök a tüntetők ellen, vagy Finno-ban a sajtó döntő része egy gazdasági-ideológiai társaság kezében van, stb. Szóval, az általad hangoztatott szöveg nem más csak propaganda.
Remélem, ha a gyermekeid felelősségteljes pozíciót vállalnak, akkor a jó oldalon teszik, és nem fog mindenhonnan az zúgni, hogy Soros emberei. Az ellenzéket hibáztatni – komolyan… Milyen ellenzéket?
– Akiknek a feleségeiket kezdik sározni, ha őket éppen nem tudják?
– Vagy akiket a választási törvénnyel kényszerítettek rá, hogy össze kelljen fogniuk?
– Vagy azt, akiket bizonyos kategóriában 100-szorosan költ túl az állampárt, mert a vállalkozók (nekik) nem adnak el plakáthelyet? (Meg hát ugye az államkassza sem második pénztárca…) Tudom-tudom, a tévében kéne jól szerepelniük, hát a királyi tévébe is behívták őket választás előtt 5 percre reggel 8-ra.
Ezek az alkalmatlanok még egy demokráciában sem tudnak érvényesülni! (És még lehetne sorolni, de mindegy is, ha azt hiszed, hogy ők a kerékkötők, akkor fizesd az adód még sokáig, hadd éljen a rendszer.)
Pl.: ezt sem értem, hogy az un. baloldali ellenzék bénaságáért (cenzúrázott szavak vannak) miért a kormánypártokat kell hibáztatni? Én sem hibáztatlak téged azért, ha magasabb a te órabéred, ha nem megteszek mindent azért, hogy tanuljak – akár tőled is – annak érdekében, hogy növeljem a bevételem. S ez igaz a politikára is. Ha bezárnak egy ablakot, ki kell nyitni egy ajtót.
leírtam 3-4 okot, ami miatt a „baloldali” ellenzéknek semmi esélye, de szerinted bénák. Szerintem az egyetlen bénaságuk, hogy még mindig otthon vannak, eljátszva a demokráciát. Nem hiszem, hogy tudok neked segíteni, mindenesetre boldogabb új évet.
Igazából parttalan ez a vita. Akinek tetszik, amerre mennek a dolgok, vagy nem érti, nem látja, az maradjon. Akinek meg nem tetszik, az úgyis elmegy, míg még lehet.
Én már éltem, dolgoztam külföldön (white collar), beszélek 3 nyelvet, tanulom a negyediket, írásban már megy. Piacképes vagyok, nem is nulláról indulok, hülye lennék az EU pöcegödrében maradni, ennek kitenni a leszármaztottaimat, ami itt van és legfőképp lesz. Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, csak épp családfőként kicsit több a felelősség, nem csak magunkért felelünk már.
Egyetértek a mondanivalóddal. Volt szerencsém a ’90 évek szerb propagandájához meg az akkori mindennapok is élénken az emlékezetemben vannak. A mai m1 megegyezik az akkori rts1 el, csak más a nyelv.
Mivel mi is azt mérlegeljük, hogy talán itt az ideje Budapestet is elhagyni, tovàbblépni a gyermekeink jövőjéért, kérlek írd meg ti hogyan építitek az egzisztenciátokat külföldön.
nem is ertem minek jonnek ide a rendszer eltetoi, ezerrel kapalozni. Ha ennyire jo lenne Magyarorszagon akkor nyilvan senki nem akarna elkoltozni.
Amit a nemzethyek nehezen fognak fel: az unioban szabadsag van, ebbe beletartozik a munkaero szabad aramlasa is. Szerintem eljen mindenki ott ahol kedve tartja es jobban boldogul. Bocsanat hogy eljottem de harom nyelv kozel anyanyelvi szintu ismeretevel es ehhez magasan kvalifikalt piackepes mernoki tudassal nem volt kedvem asszisztalni az intezmenyesitett lopashoz. Lattam kozbeszerzest KOZELROL es orulok hogy itt mashogy mukodnek a dolgok. Mikor hallom rokonokat arrol vitazni hogy mennyit “illik” az orvos zsebebe csusztatni meg milyen trukkokkel lehet ugyeskedni akkor rajovok hogy Mo az balkan marad, soha nem is fog megvaltozni. Tudom nehez elkepzelni de van akinek ehhez nincs gyomra.
Az ot ev alatt annyit adoztam Mo-on mint egy atlag szalagmunkas a negyven eves karrierje alatt, ezzel boven le van tudva az oktatasom ram eso koltsege. Azt szoktam mondani a hazaarulozoknak hogy mindenkinek megadatik a valasztas joga, en ezt valasztottam. Sok szerencset kivanok az orszagban maradottaknak, szukseguk lesz ra.
Sziasztok!
Szomorúan olvastam ezt a bejegyzést, és – most először – nem állom meg, hogy hozzá ne szóljak.
Nem tudom, van-e még itt, aki érti mik voltak ezek:
– Ki törődik Kovács Pistivel?
– Rendbe tesszük az egészségügyet!
– Én tudom mi kell ennek az országnak!
– El lehet menni Magyarországról, itt lehet minket hagyni, kéremszépen!
Így esett, hogy két diplomával a zsebemben ültem otthon a kanapén, kezemben gázszámla. Azon gondolkodtam, hogy fogom befizetni, mit mikor hogyan kéne ehhez átsakkozni.
Valahogy valamikor sötét lett közben mire felálltam onnan és úgy döntöttem, elmegyek innen.
Nem lehet életcélom azért dolgozni, hogy csak kicsit fázzon a családom.
Több mint 15 éve Németországban élek.
De ma már nem jönnék el.
Akkor 6-8x magasabb volt a német fizetés, ma 2-3x. A rezsi, albérlet viszont 4-5x több költség mint otthon.
De igen, így is, most is jobban meg lehet itt élni, ez tagadhatatlan. És bár 10x többe kerül az egészségügy (ez nem túlzás, 300EUR körül van havonta mindenkinek), de valóban 10x jobb is.
Én igenis azt látom, hogy Magyarországon sokkal nagyobb a szabadság.
Itt politikáról -ha nem a kormány álláspontját hangoztatod- csak suttogva beszélnek. Nem viccelek, a hátuk mögé nézegetnek az ebédlőben, és lehalkítják a hangukat, ha elmondják a véleményüket.
A média nem polarizált, alig van kritikus hang, erős kontroll alatt áll.
A pártok egy csomóban tömörülnek a balszélen, az egy szem jobbos AfD meg azért van tartva, hogy elhatárolódhassanak tőle és legyen kit nácizni.
Mesélhetnék eltusolt történetekről, intézményesült korrupcióról, az invéderek kitartásáról és sok mindenről.
Az elmúlt választáson otthon egyébként mindenhova volt delegálva ellenzéki szavazóbiztos. Százával találni beszámolókat, amiben elmondják, hogy az pedig úgy volt, ahogy volt.
Szóval sok sikert, és nézz körül jól mielőtt végleg döntesz!