Sokszor gondolkozom azon, hogy mit jelent az embernek a nyugdíjmegtakarítás. Itthon szerintem sokaknak a legnagyobb nyugdíjmegtakarítás ingatlan lehet.
Talán már írtam róla, de fontos, hogy minden megtakarításnak legyen oka. Ha csak azért takarítasz meg, hogy megtakaríts, annak sok értelme nincs. A cél majdnem teljesen mindegy, lehet csak családi vagyonnövelés, lehet nyugdíjcélú megtakarítás, vagy egy későbbi fogyasztás fedezete is.
Ha szeretnéd pihentetni a szemed, a bejegyzésből hanganyag is készült. Egy feliratkozással sokat segítesz.
Ne feledd like-olni a facebook oldalam, hogy ne maradj le egy bejegyzésről sem. Ezen kívül csináltam instagramot is, ahol könnyebben emészthető, egyszerű ötleteket adok a mindennapokra, kövesd azt is! 😉
Le kell szögezni, hogy a saját célra használt ingatlan számolt (inputált) bérleti díja is hozzátartozik az életszínvonalhoz.
Ezért nagyon nehéz összehasonlítani két ember életszínvonalát, hiszen vannak, akik saját lakásban élnek, mások a bank lakásában, megint mások bérleti díjat fizetnek. Talán ez utóbbi a legtisztább, a többinél már számolgatni kell. Ezért is fontos kérdés, hogy a saját ingatlan (és más megtakarítások) nyugdíj megtakarításnak számítanak-e.
Ebben a témában szeretnék meghúzni egy határvonalat. A fogyasztási kiadások fedezetét és a céltartalékokat (ide értendő a vésztartalék is) legfeljebb rövidtávú, de inkább semmilyen megtakarításnak nem tartom.
Megvan benne a megtakarítás azon tulajdonsága, hogy vissza kell tartanod magad egy időre az összeg elköltésétől, de inkább az az érzésem, hogy a megvásárolandó tárgy túl nagy, ezért hitel helyett pár hónap várakozást választasz. Ez pszichológiailag mindenképp jobb, de nincs benne a hosszú távú szemlélet, ami mondjuk a nyugdíjmegtakarítás esetén megvan.
Ez nem feltétlenül baj, de szeretnék különbséget tenni a kettő között, mert az egyik gyakorlatilag egy céltartalék, a másikat azonban “szabadon” fel lehet használni. Talán ez a fő különbség a rövid és hosszú távú megtakarítás között.
Mi a helyzet akkor az ingatlanokkal?
Lakni kell valahol. Egész életedben. Ettől függetlenül csak arra van szükséged, hogy lakhatási jogod legyen, arra nem, hogy a tied legyen az ingatlan.
Vagyis a banki hitelre vett ingatlan törlesztésének egy része is lehet nyugdíjmegtakarítás.
Ennek a kamatrésze nyilván kiadás, de nem szabad elfelejteni, hogy a lakásokat karban kell tartani. Csak egy gyors számolás: legyen a karbantartás öt évente 2 millió forint, ez már rögtön havi 33 ezer forint kiadást jelent. Tehát egy 120 ezer forintos lakáshitel törlesztőből 30 ezer forint kamat mellett csupán 60 ezer forint vagyonnövekedést érsz el. A többit gyakorlatilag elfogyasztod.
Ez a bejegyzés nem arról szól, hogy a lakásvásárlást a bérléssel hasonlítsuk össze, arról már elég sokat írtam. Itt és itt.
Azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy az emberek nem szeretnek költözni, sokszor akkor sem, ha már egyáltalán nem megfelelő számukra egy ingatlan. Ezért van az sokszor, hogy belvárosi, nagyon értékes helyeken, nagy lakterületeken élnek nagyon szegény emberek, nyugdíjasok gyakran egyedül. Mindenki sokkal jobban járna, ha egy az anyagi helyzetüknek megfelelő ingatlanba költöznének.
Nem csak azért, mert akkor mások hatékonyabban használhatnák, hanem mert ők személyesen a két ingatlan ára közti különbség segítségével magasabb életszínvonalon élhetnének, ráadásul az ingatlanjukat is karban tudnák tartani.
Részben emiatt vagyok nagy híve a fejlett ingatlan bérleti piacnak. Ha valaki tudná, hogy havi 150 ezer forintba kerül a jelenlegi lakásában lakni, akkor lehet, hogy többen meggondolnák a feleslegesen nagy ingatlanokat.
De visszatérve a témához, sok ember szeretné a saját ingatlannal a családi vagyont növelni, azaz nem szeretné az életszínvonalára elkótyavetyélni. Függetlenül attól, hogy mennyire alkalmas az ingatlanbefektetés a vagyonnövelésre, ebben az esetben csak részben számítható a nyugdíjmegtakarításhoz.
Miért?
Ez kicsit bonyolult. Amennyiben nyugdíjasként egy kisebb/olcsóbb lakás jobban megfelelne az életszínvonaladnak, de inkább (megszokásból vagy gondatlanságból) a régi hatalmas lakásodban maradsz, akkor tulajdonképpen elvesztegetsz egy csomó erőforrást.
Éppen amiatt, amikor azt számolod, hogy mennyi a törlesztőrészlet nyugdíjmegtakarítás része, akkor a nyugdíjas korban megfelelő mérető lakás törlesztőrészletéből kell kiindulni. Ebből kell kivonni a valódi (értsd valóban felmerülő) kamatkiadást és a valódi fenntartási költséget.
Éppen ezért előfordulhat és elő is fordul, hogy a lakás törlesztőrészlete valójában csökkenti a nyugdíjas életszínvonalat. Persze, a helyzet javítható lenne, ha a lakását megfelelő méretűre cserélné. De érdemes elgondolkozni azon is, hogy érdemes-e túlságosan “sok házat” venni.
Egyéb nyugdíjmegtakarítás
Nem lehet tagadni, hogy a magyar adófizetők (legalábbis azok a pechesek, akik bérként kapják a jövedelmüket) kötelezően takarékoskodnak a nyugdíjunkra. A nyugdíjjárulék fizetése jogosulttá teszi őket az állami nyugdíjrendszerre, amely egy jó kiegészítése a saját nyugdíjcélú megtakarításnak.
A vállalkozás hátrányai közé tartozik, hogy a jövedelmükből nem vonnak nyugdíjjárulékot, így nekik sokkal többet kell a nyugdíjukra félretenni.
Nehezebb azonban azt megjósolni, hogy a nyugdíjjárulék mekkora megtakarítást jelent valójában. Logikus lenne, hogy – mivel a nyugdíjjárulék a nettó fizetés 15%-a (adózás után 10%-a) – 15%-os megtakarítási rátát jelentsen. Azonban a jövőbeni demográfiai változások miatt én azt gondolom, hogy kevesebb lesz. Ráadásul ez csak az állami nyugdíjkorhatár után érhető el, szóval a korai nyugdíjazásnál szóba sem jön.
Összességében azt gondolom, hogy azok, akik felelősen szeretnének eljárni, az állami nyugdíjon felül is választanak valamiféle megtakarítási formát. Ez lehet akár a tőke felhalmozása a saját tulajdonú ingatlanba is. Ebben az esetben azonban el kell adni az ingatlant, amikor már nem megfelelő az élethelyzetünk követelményeinek.
Ezen kívül érdemes belegondolni, hogy szeretnéd-e egyetlen piacra (ingatlanpiac) bízni a nyugdíjmegtakarítás valószínűleg legnagyobb részét?
A diverzifikációt nem véletlenül emlegetjük annyit.
Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe, vagy oszd meg a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).
Ha a pénzügyeid helyretételében szükséged lenne egy kis segítségre, abban szívesen segítek bármiféle értékesítés nélkül. Kattints ide a részletekért! Még youtube reklámot is készítettem. 🙂
Te számolsz az ingatlannal, mint nyugdíjmegtakarítás?
Én személy szerint nem számolok vele. Külön gyűjtök nyugdíjra (MÁP/PMÁP + ETF) Webkincstár/TBSZ számlán.
en szamolok vele de csak azert mert a megtakaritasunk kb 32%-a ingatlanokban all melyek ki vannak adva. Emellett mivel 40 alatt vagyok es eddig szepen bovult a csalad, munkahelyvaltozas stb korulmenyek miatt eddig elonyosebb volt berlemenyben lakni. A kiadasra tartott ingatlanok segitenek abban hogy ne arazodjunk ki az ingatlanpiacrol, ha vegul letelepszunk elkepzelheto hogy csokkentunk a lakasok szaman es reszben abbol finanszirozzuk a csaladi hazat.
Igen, számolok. Az utolsó havi nettó bér/első havi nyugdíj százalékos aránya jelentősen vissza fog esni, erre számítok 20-30 éven belül. Nem akarok bérleti díjat IS fizetni az utolsó nettó bérem 65 százalékából a gyógyszer-rezsi-bevásárlás mellett. Már ha a rizikó miatt kiadja nekem valaki a mai átlag 140e nyugdíjamra az ingatlant…és a tulaj szemében a versenytársam egy 210 nettó mediánbért kereső dolgozó áll. Tehát igen, van-lesz még kiadó ingatlan.