Az önkéntes nyugdíjpénztár egy államilag támogatott rendszeres nyugdíjelőtakarékossági módszer. A támogatás mértéke az éves befizetés 20%-a, de maximum 150 ezer forint vagy a fizetett személyi jövedelemadó (amelyik a kevesebb).
Ne feledjük, hogy a támogatás a befizetésre vonatkozik, ezért a minimum 10 éves futamidő alatt egyre inkább a portfólió valós teljesítménye határozza meg a hozamot, a támogatás pedig az idő múlásával inkább már csak marketingeszköz. Éppen ezért – ahogy minden más befektetésnél is – az egyik legfontosabb mérőszám a TKM, a teljes költségmutató.
Ahogy a bankmonitor cikke is rámutat, ugyan a befizetés elmulasztása nem katasztrofális. A megtakarításhoz azonban nem nagyon éri meg hozzányúlni a nyugdíjkorhatárig, azonban a hozamok akár 3 év után fel is vehetőek.
A pénztárak egyébként előírnak 4-7 ezer forintos alapdíjat is, mely a befizetési összeghez kötött költségek levonása után a pénztártag számlájára kerül.
A nyugdíjkorhatár elérése után (10 évnél hosszabb szerződés esetén) az összeget egyben, vagy életjáradékként lehet felvenni. Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár kitolódása esetén később lehet hozzáférni a megtakarításhoz.
Az önkéntes nyugdíjpénztár bizonyos körülmények között nem rossz konstrukció, azonban minden eseten érdemes körüljárni minden részletet, különös tekintettel a TKM mutatóra.
A részletesebb leírást a bankmonitor bejegyzésében találsz.
Remélem tetszett a bejegyzés, csütörtökön újra jelentkezem, addig is kommentelj bátran, nézz körbe, vagy oszd meg a bejegyzést a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).
Korábbi tartalmak:
„Ne feledjük, hogy a támogatás a befizetésre vonatkozik, ezért a minimum 10 éves futamidő alatt egyre inkább a portfólió valós teljesítménye határozza meg a hozamot”
Ezzel egyet lehet érteni, mégis kissé árnyalnám a képet. Az évi 750.000 Ft befizetésével kimaxolt állami támogatás a teljes összeg 16.7%-ra rúg. Ez a hányad és az évek során általa termelt hozam „ingyen” pénz, melyet. Pénztártag szempontjából a pénztár realizált hozamát nem a teljes bent lévő összegre (900.000Ft/év) kell vetíteni, hanem a ténylegesen megfizetettre (750.000Ft/év), hiszen az adóvisszatérítést és az évek során ezen portfólióhányad által termelt eredményt az effektív befektetéssel ésszerű összevetni. Erre igen alkalmas a az XBMR excel függvény.
Igen, ha kiszámolod az xbmr függvénnyel, akkor ki is jön, hogy 10 év alatt az állami támogatás csupán ~4%-os megtérülést hoz, amihez képest mind a költségek mértéke, mind a portfólió hozama (e kettőt neveztem én teljesítménynek) sokkal meghatározóbb lehet.
És ez ugye 10 évnél, 20 éves időtartamnál már csupán 1,8%. Egyre rosszabb.