10 év: a PMÁP vagy PEMÁP volt a nyerő?

Ebben a bejegyzésben azt szeretném megvizsgálni, hogy ki járt eddig jobban: a PMÁP vagy P€MÁP vásárlója. Nagyon fontos, hogy ez egy utólagos vizsgálat; jövőbeli befektetési döntéseket általában nem érdemes a múltbéli hozamok alapján meghozni. A bejegyzéshez az ötletet az adta, hogy néhányan azt számolgatják, milyen euró árfolyam mellett érni meg jobban a P€MÁP. Ezt én nem fogom számolgatni (a jövőbeni inflációs olló miatt nem is biztos, hogy érdemes), hanem arra koncentrálok, hogy mi bizonyult jobbnak az utóbbi 10 évben.

A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
(Jövő héten várhatóan ki fog maradni a bejegyzés, helyette facebook posztot írok.)

Mai szemmel irreálisnak tűnhet a kamatprémium által számított forintromlás, de 3 éve a 400 forintos euró is az volt. Ezért, ha azt hiszed, hogy ettől a bejegyzésből kiolvasod a tutit, rossz hírem van számodra.

A keresésem alapján mindkét termék 2012 óta érhető el, ezért 10 évre végeztem el a tesztet: 2013. január 1-e után minden évben ugyanakkora összeggel „bevásároltam” az éppen aktuálisan elérhető termékből. Az eurót mindig a január 1-et megelőző MNB árfolyamon váltottam fél százalék költséggel.

A 2019.01.01 előtt vásárolt állampapírok adókötelesek, ezeknek a kamatára felszámoltam az SZJA-t is. A hozamot mindig a következő év január 1-én (P€MÁP esetén félévente) fektettem be (a köztes időben a következő időszak hozamát vettem alapul). Az értékelést 2023 január 1-én végeztem el 400 forintos euró árfolyamon, hamarosan meglátjuk, hogy mennyit tévedtem ezzel. (A legújabb P€MÁP már évente fizet kamatot.)

PMÁP vagy PEMÁP
A PMÁP (kék) és PEMÁP (narancs) kamatainak átlaga az egyes években

 Hozamok

Ahogy azt így utólag tudjuk, a P€MÁP hozamának jelentős része (nagyjából a fele) az árfolyamnyereségből származott. 2013. január 1 óta a forint ~36%-ot gyengült az euróval szemben, ami évesítve 3,3%. A forint gyengülése 2019 után gyorsult fel. 2020. január eleje óta évi 8%-kal gyengül a forint, tehát ebben az időszakban még a sima euró tartás is jobb volt, mint a PMÁP. (Fontos nem elfelejteni, hogy az euró tartás önmagában nem befektetés, hanem spekuláció, tehát az utólagos számítással semmilyen formában nem erre buzdítok!)

A P€MÁP-ba fektető befektető átlaghozama ebben a 10 éves időszakban 2,98% volt (euróban). Ezzel szemben a PMÁP-é 5,26%, csakhogy forintban.

Az éves átlagos kamatot az alábbi ábrán láthatjátok. 2016 környékén mind az európai, mind a magyar infláció 0 körül volt.

Eredmények

A fenti 5,26% és 2,98%-os hozamot egymásból kivonva azt láthatod, hogy gyakorlatilag a 3,3 százalékpont különbséget kapod. Mivel ennyi volt az átlagos forint leértékelődés, azt gondolhatod, hogy akkor ugyanannyi a két befektetés eredménye. Sajnos el kell keserítselek, mivel a forint gyengülése az időszak végén következett be (amikor már sok euró volt befektetve), így az eurós papír tartása több, mint egy millió forinttal jobb volt. 400-as euró árfolyammal számolva 10 millió forint befektetése után 14,5 millió forintunk lenne. A PMÁP-ba rakott 10 millió 13,4 millió forintra duzzadt. Ha csak euróba váltottunk volna mindent, akkor 12,5 millió forintunk lenne. (Vigyázz, ezek nem 45, 34 és 25%-os hozamot jelentenek 10 év alatt, hiszen a befektetett tőke folyamatosan nőtt!)

Az eredményen nem sokat változtat, ha inflációval növeljük a megtakarítást (az utolsó időszakra 1,27 milliót fektetnénk be).

Ami érdekes, ha jól megérezve a változás szelét 2020 januárjában abbahagytuk volna ezt a játékot, 1,1 millióval még a PMÁP befektetője járt volna jobban. (Ezt érdemes jól megjegyeznie annak, aki az eredményből gyors következtetéseket szeretne levonni.)

A kedves olvasóban felmerülhet a hiányérzet, hogy miért nem hasonlítjuk össze az eredményt egy részvénnyel vagy részvényindexszel. Ha ez így van, akkor valószínűleg szükséged van némi befektetési oktatásra. Röviden: hiba lenne eltérő kockázatú eszközök hozamát összehasonlítani. A magyar állampapírnak egy portfólióban teljesen más szerepe van, mint egy részvénynek vagy részvényindexnek. Mintha a fociban a védőt a rúgott gólok alapján értékelnél. Már önmagában a fenti összehasonlítás sincs teljesen rendben, pont a devizakitettség miatt.

Ennél sokkal humorosabb összehasonlítás lenne, ha azt vizsgálnánk, hogy az UL szerződések mekkora része verte meg ezeket a számokat. Félek, hogy nem sok.

Azoknak, akik szeretik a táblázatokat, beteszem a képet a sajátomról (a P€MÁP a féléves kamatfizetés miatt nagyobb):

8 comments on “10 év: a PMÁP vagy PEMÁP volt a nyerő?

  1. Van aki szerint az euro tartás “spekuláció”, van akinek viszont “hedge stratégia”. Tavaly ősszel megkérdeztek, hogy PMÁP, vagy MÁP+ ba tegyenek pénzt inkább. Azt mondtam, hogy PMÁP, és PEMÁP legyen fele-fele, de túl kockázatosnak találták az Eurot a Forinthoz képest… Hogy jobban megértsék, megmutattam a dollár forint, és nem csak az euro forint 15 éves árfolyamgörbét. Nem ment át az üzenet. Amúgy egy stabil amerikai osztalékrészvény, és egy magyar forintos állampapír közül szerintem az utóbbi kockázatosabb… 🙂

    1. Ez lehet egy örök vita, hogy annak, aki nem dollárban költ, mi a kockázatosabb, de annak, aki nem tudatos befektető, szerintem a dollár. A lakossági magyar állampapír valójában egy lekötött bankbetét, annak viszont nagyon jó!

    2. Nagyon sok mindent veszünk dollárért, egyrészt mert import, másrészt meg mert még ha otthon is állítják elő, mivel exportálni is lehetne, a világpiaci árat kell fizetni, ami meg dollárban van leginkább. Nem azt mondtam, hogy akkor mindent pakoljon az ember dollárba, vagy euroba, de azért aki 89 előtt is még élt, az tudja, hogy a német márka, vagy a dollár nagy értékek voltak, és nem véletlenül. Azt hisszük most már ennek nincs akkora jelentősége, de az árfolyamgörbék nem hazudnak.

    3. Nem ellenkezek, bár ha szerintem sokkal kevesebb USD alapú dolgot fogyasztunk, mint eurósat.
      Csak azt mondom, hogy a 3 millió “Magyarországon forint van, nem számít az euróárfolyam” országában (vagy kicsit korrektebben: azok számára, akiknek még nem biztos, hogy megéri a szofisztikált befektetés) a saját fizetőeszköz a kisebb kockázat.
      Meg ugye felelősségteljes kormányzással nem a 8%-os, hanem a 2-3%-os leértékelődés a norma, de ezen a ponton tényleg csak álmodozom.

    4. Mókuskának van igaza, egyértelműen a forint alapú befektetés a kockázatosabb eszköz, akár Magyarországon él a befektető, akár nem. Majdnem minden árut és szolgáltatást dollárban, vagy euróban jegyeznek, ezért az EURHUF és az USDHUF ingadozást azonnal le is követik a HUF-ban számolt áraik, így reálértéken a HUF befektetés sokkal volatilisebb, mint az EUR vagy USD befektetés. Legfeljebb a nagyon lokális szolgáltatások és ingatlanok lehetnek kivételek ez alól, mint egy falusi ház, vagy falusi fodrász. De még a fodrász sem teljesen, mert bármikor mehet EUR-ért hajat vágni néhány 100 km-rel arrébb, így valamennyire ő is igazítani fogja az árait az árfolyamhoz.

  2. Meglepett amikor féléves kamatfizetésről olvastam a PEMAP-nál.
    Azon túllépve, hogy jobban meg kell néznem mibe teszem a pénzemet, mit kattinthattam vajon félre, ha nekem a következő esedékességfizetésem a nem fél, hanem inkább egy év?

    1. (Szerintem helyesen) a legújabbak már éves kamatozásúak. 🙁
      De baírom a bejegyzésbe, hogy egyértelmű legyen.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.