A rendszeres olvasóim bizonyára olvasták a Sunmoney-ról írt bejegyzésem, melyben hangot adtam a céggel kapcsolatos nem túl pozitív véleményemnek.
A per lezárásáról itt olvashatsz.
A cég vezetése (és értékesítői is nagy számban) már akkor is kifejezték, hogy a véleményem nem felel meg a szájízüknek. Természetesen tárgyi tévedések javítására akkor is, most is nyitott vagyok, sajnos ezekkel kapcsolatban nagyobb a csend.
Nemrég azonban kézhez kaptam a bíróságra beadott keresetüket, mely a cég személyiségi jogának megsértésével gyanúsít. Emiatt 500 ezer forint és perköltségek megfizetésére tart igényt. Ezen túl törölnöm kellene a bejegyzést és elnézést kéne kérnem a felperestől.
Nagyon fontos (továbbra sem vagyok jogász, így csak a saját értelmezésemet írom le), hogy a per nem arról szól, hogy a Sunmoney áverés-e, csupán arról, hogy megsértettem-e a személyiségi jogait.
A személyiségi jogi perekben kötelező ügyvéd részvétele, de a perköltségeket a vesztes fél fizeti (az ügyvédi költségeket is). Éppen ezért még ha valakinek támogatni lenne is kedve ezt az ügyet, azt csak egy esetleges negatív kimenet után tegye meg. Persze munkám támogatásra bármikor van lehetőség. 🙂
Ha valakit értekel, a tényállást alátámasztó érvelés (talán a keresetlevélnek ez a legfontosabb része) ide teszem:
Természetesen a továbbiakban is közzéteszem a fejleményeket, nem ismerem a bíróságok működését, de gondolom ilyesmi hosszú ideig tart…
Nekem a magyar állam elleni kártérítési per így ment:
• 2014. év: A magyar állam elvette a kártérítési pénzem 2/3 részét.
• 2015. év: Elkezdődött a kártérítési per, vagyis a bíróság megkezdte a munkát.
• 2016. év: Az elsőfokú bíróság szerint agykárosodottan születtem.
• 2016. év: A másodfokú bíróság szerint nem agykárosodottan születtem, hanem a baleset miatt lettem agykárosodott.
• 2017. év: A magyar állam írt a Kúriának és azt kérte, hogy döntsön úgy, hogy ne kelljen visszaadnia az elvett kártérítési pénzem. A magyar állam szerint az elsőfokú bíróság jól döntött és a másodfokú bíróság hibásan döntött. A Kúria végül úgy döntött, hogy nem agykárosodottan születtem, hanem a baleset miatt lettem agykárosodott és a magyar állam elveszítette a kártérítési pert a Kúria döntése miatt.
Az elsőfokú bíróság és a másodfokú bíróság döntése között kb. 6 hónap telt el. A másodfokú bíróság és a Kúria döntése között kb. 6 hónap telt el. Az elsőfokú bíróság munkája kb. 1 év 6 hónap volt. Ez alapján a kártérítési per kb. 2,5 év volt és előtte kb. 6 hónap volt az ügyvédem adatgyűjtése, hogy le tudjam győzni a magyar államot.
Nálad is szerintem az elsőfokú bíróság döntése lesz a hosszabb idő. Szerintem kb. 3 év lesz a végső döntése a perednek az én kártérítési perem alapján.
Hmm akkor ez most ilyen „Kikérjük magunknak mi egy teljesen törvényes lehúzást működtetünk” per? 🙂
Sajnos simán lehet addig még meglesz a cég hogy kifusson.
Amúgy én is ki tudtam találni olyan működési modelleket amik teljesen jól elketyegnek 10-15 évig és csak a végén esik le a befektetőknek hogy nem kerestek rajta semmit. Csak nem csinálnék ilyet…
Szerintem inkább ez a „senki ne merjen rólunk csúnyákat írni” per. Egyébként nekem az a jó, ha elketyeg a cég a per végéig, hiszen ha veszítenek, akkor az én ügyvédi költségeimet nekik kell kifizetniük.
Csernok Kiszámoló Miklósnak is volt néhány ügye ilyen szélhámosokkal szemben. Kitartást!
köszi!
akkor ez lenne az uzleti modell? Ha jol emlekszem vannak ugyvedek is az alkalmazottak kozott, levelenkent 500 ezer nem is rossz, a balekok meg szo nelkul fizetnek heves bocsanatkeresek kozepette.
Kitartast!
köszi! Rég láttalak. 🙂
A véleménynyilvánítási szabadságot érintő perre számíthat. Ha beszélt már erről ügyvéddel, akkor valószínűleg erre ő is felhívta a figyelmét. Ilyen ügyeknél nem a józan ész számít. Vagyis nem az a lényeg, hogy a gondolatai igazak vagy sem. Az, bármilyen meglepő, teljesen lényegtelen kérdés. Csak az számít, hogy a szavai alkalmasak-e jogsértésre. Ha alkalmasak, akkor jól kell tudni védekezni.
Ellenkérelmet kell beadni még az első tárgyalás előtt, amiben a józan ész helyett, a jog eszközeire támaszkodhat csak. Azt az egyszerű kérdést kell megválaszolnia, hogy a kifogásolt tartalom a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tágabban értelmezett keretein belül van-e. A teljes tartalomból, vagyis a szövegkörnyezetet is figyelembe véve -nemcsak a kiragadott mondatokat – ki tűnik-e, hogy csak véleményről van szó. Tényt állít vagy véleményt fogalmaz meg – ez az alapkérdés. Ha nem tényeket állít, hanem csak a véleményét fejezte ki, akkor van esélye megnyerni a pert. Nem alap nélküli a véleménye? Részben segíthet. Közéleti vita keretében fejezte ki a véleményét? Lehet a blog szellemiségére hivatkozni. A felperes cég működésének értékelését, bírálatát és kritikáját fogalmazta meg? Ha igen, akkor egyértelműen a saját véleményének adott hangott. A vélemény kifejezésmódjában nem lehet indokolatlanul bántó, sértő és megalázó. Ha ezeket jól alá tudja támasztani, meg tudja indokolni jogilag, akkor nincs helye a jó hírnévhez való jog megsértés megállapításához és az ellenkérelemben kérheti a kereset teljes elutasítását.
A bíró a kereset és az ellenkérelem alapján dönt a jogvitában. Ha tényállításnak ítéli meg a szavait, akkor veszít. Ha értékelésnek, véleménynyilvánításnak tartja, akkor nyer. Nem segít a bíró, nem lesz az ügyvédje helyett ügyvéd. Ha valami segítené/védené a perben, de nem él vele, a bíró nem fogja erre felhívni a figyelmét.
Más hasonló perek jogerős ítéleteinek indoklását érdemes átnézni a bírósági határozatok tárházában. Nem szabad félvállról venni, mert az ilyen perek mindig kétesélyesek. Az győz, aki az igazát jobban tudja képviselni a bíróság előtt.
A végére pedig egy icipici iránymutatás még az Alkotmánybíróság irányadónak tekinthető határozatainak indoklásából és az azokkal összhangban alakuló bírói gyakorlatról:
„Ennek megfelelően a szabad véleménynyilvánításhoz való jog olyan kiemelt fontosságú alapjog, amelynek csak kivételesen indokolt esetben lehetséges a korlátozása. Ez az alapjog a véleménynyilvánítás lehetőségét védi, vagyis nem a kifejtett vélemény tartalmára vonatkozik. Amennyiben tehát a bíróság egy-egy kitételt véleményként értékel, nem annak valóságtartalmáról foglal állást, mert az nem a feladata. Az egyén személyes véleményére, értékítéletére, a véleménynyilvánítás szabadsága minden esetben kiterjed, függetlenül attól, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmeken vagy észérveken alapul. A bírói gyakorlat a meghökkentő vagy megütközést keltő vélekedéseket is védelmezi, mert a vita lehetőségét tekinti elsődlegesnek.”
Köszönöm a választ, számomra nyilvánvaló, hogy itt a szabad véleménnyilvánításhoz való jogomat akarják korlátozni, sajnálatos módon ezt nem nekem kell eldönteni. 😀
Sajnos ez egy drága és unalmas folyamat, reménykedjünk, hogy hamarosan kedvező ítélet születik…
Ha jó az ellenkérelem, akkor azzal nagyban csökkenthető az elsőfokú eljárási idő. Az első peres tapasztalatszerzés nem lesz unalmas. Tanulhat belőle az ember. A nyilvános kommunikációnak megvan az a veszélye sajnos, hogy könnyen bíróságon találhatjuk magunkat, ha nem vigyázunk. Szóval csak ügyesen.