Számold ki a várható nyugdíjadat!

A várható nyugdíj számításával kapcsolatban sok kalkulátor kering a neten. A komolyan vehetők általában csak a közvetlenül nyugdíj előtt állóknak segítenek (esetleg kifejezetten az igényléshez), a legtöbb viszont csak arra jó, hogy valami drága terméket adjon el neked. Pedig fontos lenne, hogy tisztán lássunk a témában, ráadásul a helyzet közel sem annyira rossz, mint hiszed. Csak azzal nem lehet sok kattintást elérni. Éppen ezért most készítettem egyet, amit a lehetőségekhez képest előrejelzi a nyugdíjat. A helyzet közel sem katasztrofális, de ettől még van helye a nyugdíjmegtakarításnak.

Mielőtt a kalkulátorhoz ugrasz, olvasd el, hogy hogyan működnek a számolótáblák. Ha a nyugdíjszámítás összefoglalója érdekel, akkor lent röviden leírom azt is, de ez talán a legtöbbeknek kevésbé érdekes.

Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot.
A bejegyzés videós verzióját itt találod. A szokásoktól eltérően most rendes videó van. 😉

Mivel ez az eddigi egyik legkomolyabb projektem, szeretném a támogatásodat kérni (ha mással nem, megosztással). Az anyagi támogatásért cserébe a számolótábla offline verzióját tudom felajánlani, így le tudod menteni a saját számaidat, valamit több mindent személyre tudsz szabni. A támogatás részleteit itt találod.

várható nyugdíj
mennyi lesz a nyugdíjam
Kép a személyre szabható táblából

A nyugdíjszámítás inputjai

Szóval a fő számolótábla inputja az átlagos, valorizált (jelenértékesített), nettósított napidíj és a megszolgált napok száma. Ha egy évben a nyugdíjalapod bruttó 10 millió forint, és 100 napot voltál biztosított, akkor a 100 ezer forintos napidíj „nettója” lesz a napidíjad. (Jelenleg az egykulcsos adórendszer miatt a nyugdíj alapját jelentő napidíj 69 275 forint lesz. A korábbi években adósávoktól is függött a várható nyugdíj alapja.) 

Ezen a linken ki tudod számolni az átlagos napidíjad 1990-től. Csak írd be az éves bruttó kereseted (vigyázz, csak azt, amelyik nyugdíjalapot képzett), illetve a megszolgált napok számát. A 90-es évek legelején havi járulékmaximum volt, ezzel nem számol a tábla. Nem kell feltétlenül emlékezned minden év keresetére, az egyéni számla szolgáltatásában meg tudod nézni a nyilvántartott nyugdíjjárulékod (ebből ezzel a táblával tudod kiszámolni, hogy mennyi volt a bruttó béred az adott évben). Sajnos az egyéni számla szolgáltatás sokszor elérhetetlen, de ne add fel.

A táblázatot 1990-ig csináltam meg, de a 1988 előtti adatok úgyis csak különleges esetben számítanak. (Csak halkan jegyzem meg, hogy aki a 1991-es SZJA törvényt írta, az nem volt magánál teljesen, 7! sávos volt az SZJA, az adókedvezménnyel 8. Az egyik sáv egyértelműen teljesen felesleges volt, ezt ki is hagytam, mert a számításon nem változtat szinte semmit.) 

Mivel az idei degressziós kulcsok és a valorizációs szorzó nem lett kiadva, ezért egy becsléssel (14%) számoltam.

Végső számolótábla

Ha megvan a már „megszolgált” napidíj, akkor a jövőről kell dönteni. A napidíj reálértékének növekedését, valamint a nyugdíjkorhatárig „kihagyott” napokat lehet felvinni. Elég ritka, hogy valaki hosszú távon 1-2%-nál nagyobb emelkedést tud elérni. A reálbér csökkenhet is, ezzel is tud számolni a tábla. Ezen kívül meg lehet adni, hogy mennyi, az átlagban és 65 éves korig nem számolt szolgálati időnk van (például álláskeresési járulék, gyerekszülés időszaka, esetleg a nyugdíj kitolását a korhatár utánra). Azok, akik sabbaticalban vagy FIRE-ben gondolkoznak, felvihetik, hogy mennyi évet szeretnénk kihagyni a jövőben a munkából. A számolótábla úgy számol, mintha a nyugdíj előtt hagynánk ki ezeket az időszakokat. A jelenlegi napidíj a növekedés alapja lesz – számítása az éves bruttó bér/365*0,69275.

Jövőbeli bizonytalanságok a mennyi lesz a nyugdíjam kérdésben

A számok feltételezik az aktivitási ráta stabilitását, valamint figyelmen kívül hagyják a nyugdíjkorhatár emelésének egészségügyi korlátait. A jövőbeli számításoknál nagyon nehéz figyelembe venni a technológiai fejlődést, ami mind a munkaerőpiacot, mind a tőke és munkajövedelmek arányát jelentősen befolyásolhatják. Ezen kívül a korfát természetesen a KSH adatai alapján vettem figyelembe (puszi nekik, hogy táblázatként nem tették fel, csak interaktívan). Ennek eltolódása, melynek fő oka a migráció (bármely irányú) lehet, komolyan befolyásolhatja az eredményeket. Szintén nem vettem figyelembe, hogy van-e esetleg a magyar bérszerkezetben törésvonal. Ugyanis befolyásolhatja a várható értéket, ha valamelyik korosztály kiugróan magas bérrel rendelkezik. Akinek van erről infója, ossza meg bátran.

Ezeknél talán nagyobb kockázat azonban a szabályok módosulása. Mivel Magyarországról beszélünk, ezért a populista intézkedések okozta válságok jelentősen átírhatják mind az adórendszert, mind a nyugdíjszámítás szabályait. Különösen a magas potenciális nyugdíjjal rendelkezők helyében aggódnék, hiszen ellenük könnyű hergelni. Ez még akkor is igaz, ha a „gazdagok szorongatásának” nincs nagy összegszerű hatása. A támogatók számára elküldött Excel alapú fájlban az ún. degressziós rátával többet lehet játszani, akit esetleg érdekel, hogy az milyen hatással lenne a nyugdíjára.

A 3 eredmény közül az első megadja, hogy ha ma mennél nyugdíjba, akkor nagyjából mennyi lenne a várható nyugdíj a megadott (teljes) szolgálati időddel mai értéken. A második szám megadja, hogy mennyivel kell csökkenteni a nyugdíjad, hogy a költségvetésre ugyanakkora terhet helyezzen, mint amennyit ma okoz. A nyugdíj összege nettó, tehát ez a kézhez kapott összeg.

Az utolsó szám pedig azt mutatja meg, hogy ha a demográfia a KSH adatai szerint alakul, akkor mennyinek kéne lennie az új korhatárnak, hogy a számolt szint (c.p) fenntartható legyen. A számolótábla itt van, a teljes képernyős módot itt éred el. Ne feledj támogatni, hogy saját verzióra is rá tehesd a kezed. 🙂
Ahogy korábban írtam, az átlagos napidíjad ezen a linken ki tudod 1990-től.

Eredmények

Szerintem sokakat meglep, hogy a nyugdíjhelyzet nem annyira katasztrofális, mint ahogy a hírműsorok és az értékesítők mondják. Ettől függetlenül mindenki számára javaslom, hogy tegyen félre a nyugdíjra, de a félelmei miatt ne ugorjon bele rossz termékekbe.

Példaként egy 30 éves mai értéken br. 500 ezer forintnak megfelelő összeggel, 35 év munkaviszony mellett a modell szerint 270 200 / 245 400 Ft nyugdíjjal rendelkezik majd. (A második szám a demográfia figyelembevételével lett számolva.) A 700 ezret kereső 374 500 / 341 500 Ft-ra számíthat.

A mai 45 évesek hasonló paraméterekkel 270 200 / 256 600 Ft illetve 374 500 / 355 600 Ft nyugdíjjal rendelkeznek várhatóan. (Az első szám definíciószerűen ugyanaz.)

A bérnövekedési ráta erősen befolyásolja az eredmény (nyilván minél messzebb van a nyugdíj, annál jobban).

Amennyiben tetszik a számolótábla, és szeretnél saját Excel példányt, vagy csak támogatni szeretnéd a munkámat, ezen a linken minden instrukciót megtalálsz.

Nyugdíjszámítás menete

A nyugdíj számítására nagyon jó forrás a MÁK honlapja, ahol elérhetőek a háttértáblák és példákkal bemutatják a számításokat. Ez a rövid összefoglaló segíthet a várható nyugdíj számításának megértésében:

  1. A beszámítható (járulékplafon alatti) bruttó bért megtisztítják a járulékoktól, majd az összegből a rá vonatkozó (évesített) adót kivonják, ez a képzett jövedelem.
  2. A képzett jövedelmet a valorizációs táblázat szerint jelenértékesítik.
  3. A nyugdíjalapba számító idővel súlyozza a napidíjakat, majd havi értékre számolják.
  4. A magas nyugdíjakat a degressziós táblázat szerint csökkentik.
  5. Végül az elismert szolgálati idő szerinti arányszámmal (40 évnél 80%) megszorozzák az összeget.
  6. A végeredményt 100 forintra kerekítik.

13 comments on “Számold ki a várható nyugdíjadat!

  1. 35 év jogosultsági idő 43 szolgálati idő

  2. TISZTELT SZAKÉRTŐ!

    Vajon, az én nyogdijam mennyi lesz, ha 16 év 225 nap a szolgálati időm, jelenleg 64 éves vagyok, de 27 éve rokkantnyugdíjas…? 1961. Februárban születtem, tervezett öregségi nyugdíj napja 2026. 02.14.! Sajnos, akkor voltam a MÁV kötelékében, amikor maximalt volt a bruttó és a nettó bérunk is…!!!
    Kérem az Ön véleményet, illetőleg szamitasat, amelyet előre is köszönök!
    Tisztelettel :a kérdező…

    1. sajnos nem tudom, hogy mennyi volt akkoriban a máv fizetés, de ha jól gondolom, akkor az utolsó ismert béradat (annak jelenértékét természetesen) fogják alapul venni (hiszen minden szolgálati idő 1988 előtti) és az alapján állapítják meg a nyugdíjalapot, aminek ~20%-a a (rész)nyugdíj. Hacsak nincs valami mentő körülmény, amit az államkincstár tud megmondani, akkor sajnos ez a számítás.

    2. Tisztelt Szakértő!
      Az idei év október második felében vagyok jogosult az öregségi nyugdíjra.
      Milyen lehetőségeim vannak a nyugdíjam növelésére?
      Érdemes megvárnom a következő év valorizációs számait ? Ha igen, a gyakorlatban mit kell tennem?
      Köszönettel.

    3. @Névtelen: sajnos ezt nem tudom (ennyiből) megállapítani, de a tapasztalatom szerint az államkincstár nagyon segítőkész. A kérdésben az is fontos lehet, hogy a szolgálati napok pontosan hogyan alakulnak. De például előfordulhat, hogy megéri a „szolgálati évek vásárlása”, azaz egy bizonyos összeg befizetésével növelni lehet a nyugdíjszorzót. Sajnos ezekre a helyzetekre tényleg csak az államkincstár napra lebontott szolgálati időt tartalmazó kimutatásai tudnak kielégítő választ adni.

    4. Vörös Gábor, Néhány nappal ezelőtt megnéztem, hogy mi van olyankor, ha valaki rokkanttá válik, de később eléri a nyugdíj korhatárt. 2 lehetőséget láttam (ennyire emlékszem most): marad a rokkantság miatti pénz vagy, ha kéri az ember, akkor kérheti az öregség miatt járó nyugdíjat. Ha nem csinál semmit az ember, akkor a rokkantság miatt járó pénzt kapja 65 évesen és utána az ember jelenleg; ha pedig szól a nyugdíjfolyósítónak, akkor megnézi a nyugdíjfolyósító, hogy mennyi öregségi nyugdíj jár és lehet a kétféle pénz közül bármelyiket választani. Nekem 0 nap munkaviszonyom van, szóval nekem hülyeség lenne majd 65 évesen kérnem öregségi nyugdíjat, mert az öregségi nyugdíj nekem 0 HUF lenne havonta, de a rokkantsági járadék az jelenleg 58.830 HUF/hónap. Szerintem a pontos összeg miatt menj el a nyugdíjfolyósítóhoz majd 65 éves korodban és kérdezd meg tőlük, hogy mennyi öregségi nyugdíjat kapnál, ha azt kérnél; végül, amelyik több pénzt fizet, azt válasszad*1*. Nekem 18 éves korom óta jön a rokkantsági járadék, mert 6 hetes korom óta 100%-os munkaképesség csökkenésem van agykárosodás miatt.
      *1*Ennél a rokkantság miatt kapott pénz és az öregség miatt kapott pénzre gondolok, amelyik több, azt kell kérni.

    5. FLD1987: Annyi kiegészítés, hogy ha 0 nap munkaviszonyod van is a 22800-ból lesz 28500. Annyi módosítással, hogy a 22800-nak (aktív korúak ellátása) feltételei vannak, de amint eléred a 65-öt ez 28500-ra módosul, mint mindenkori legkisebb nyugdíj (aminek az összege kb. 20 éve nem változott).

  3. Először is, nagyon hasznos kalkulátor. Köszönöm szépen a belefektetett energiát és időt!!!
    Egy észrevétel: A „Jövőben kihagyandó évek száma (pl. FIRE)” mező a 10,20,30,.. stb kerek tizes évek esetén levágja a 0-t és így 1,2,3,… évvel számol ami megtévesztő és hibás. Csak a kerek tizes számokkal van baja, a többi esetében rendben működik.

  4. Az államkincstár egyéni számla szolgáltatásában csak 2013-tól kezdve lehet megnézni a nyilvántartott nyugdíjjárulékot.
    Van arra mód, hogy a korábbiakat is megnézzük?

    1. van, de sajnos csak direktben az ÁK-tól 🙁 Van egy adategyeztetési eljárás, amit el lehet indítani, akkor elküldik az összes adatod.

Comments are closed.