Számoljunk az aktív befektetési alapokkal!

Aki ismeri a befektetésekről alkotott véleményem, az nem fog meglepődni, hogy az aktív befektetési alapok hasznosságát csak korlátozott mértékben látom be. Nyilván azon kívül, hogy az értékesítőknek, alapkezelőknek jó megélhetést biztosítanak. Azt gondolom, hogy a mai világban bárki pár (tíz) óra tanulással önmaga számára hasznosabb portfóliót tud összeállítani, mint amit el akarnak neki adni.

Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod. Van egy új minisorozatom, ami a befektetési segédeszközökről szólj, arra is nézz rá bátran!

Természetesen nem szeretném ennek az árnyoldalait sem elhallgatni; ilyenkor a döntést nem tudjuk kiszervezni másnak. A rossz döntésekért (ami befektetések esetében nem egyenlő a rossz kimenetellel) csak magunkat okolhatjuk. Én hiszek abban, hogy majdnem mindenki eljuthat arra a szintre, ahol közel megfelelő döntéseket hozhat. Vannak azonban néhányan, akiknek az aktív befektetési alapok gondolata mégis megnyugvást ad, viszont könnyen keserű szájízzel távoznak, ha az eredményeket is látják. 

Adatok

Mivel a BAMOSZ oldalán – némi hajtépés után – elérhetőek a befektetési alapok sarokszámai, arra gondoltam, hogy megnézem, hogyan teljesítettek. Azt kell látni, hogy a kategorizálás nem teljes, adatok híján van pár korlátozó tényező, amit sajnos nem tudtam bemutatni. Az egyik legrosszabb, hogy a referenciaindex hozamát nem tudom minden egyes alap (releváns időszaka) mellé odatenni. Ez szakmailag nagyon kellemetlen, ezért az alap referencia az infláció lesz, de kiemelem azokat az alapokat, amelyeknél minimumelvárás lenne ennek megverése. Azt is elismerem, hogy az infláció megverése jogos elvárás lenne sokak részéről, de a befektetések nem így működnek. Fontos továbbá, hogy az alapok átlagos reálhozamának súlyozott számtani átlagát számoltam ki, hogy ne a befektetés időzítése adja az átlagot. Ez torzítja a befektetéssel valóságban elérhető hozamot, viszont jobban megmutatja az alapkezelők teljesítményét. Gondolom mondani sem kell, hogy ne ezen bejegyzés alapján kezdj el befektetni, hiszen a célom a visszatekintés, a jövőre nézve semmit nem mondok.

Annak érdekében, hogy a fiatal, kezdő alapok „útkeresése” ne rontsa az eredményt, az 5 évnél fiatalabb alapokat nem vizsgáltam. Talán az viszont érdekes, hogy a ma aktív alapok közel 40%-át így nem vettem számításba. Tehát az utóbbi 5 évben vagy nagyon sok új alap indult a kedvező piaci helyzet miatt, vagy a kritikus hangoknak van igaza azzal kapcsolatban, hogy az alapkezelők sok portfóliót borítanak a piacra, majd a rosszul teljesítőket beolvasztják, a jókat pedig reklámozzák. Itt nem kívánok ebbe a vitába beleállni, mindenki döntse el magának.

A legmagasabb inaktív aránnyal rendelkező években a legmagasabb a pozitív reálhozammal rendelkező alapok aránya

Itt kell megemlíteni, hogy a 2012 óta 712 alap vált inaktívvá. Mivel ezeknek a hozamát nem számoltuk bele az eredményekbe, van egy erős ún. túlélési torzítás. Tehát az átlagos hozam sokkal rosszabb is lehetne, ha a megszüntetett alapok hozamát is figyelembe vennénk (ez lenne a reális).

Ezen kívül nem tudok számolni a tranzakciós és egyéb (például biztosítási) költségekkel, kizárólag hozammal.

Volt-e nyertes alap?

Meglepő módon a maradék 515 alapból 172 (33,4%) pozitív reálhozamot tudott produkálni fennállása alatt. A régebb óta fennálló alapok – valószínűleg a túlélési torzítás miatt – nagyobb eséllyel voltak ebben a szűk körben.

De akkor mi az átlag?

Hacsak valaki nem hisz abban, hogy ügyesen tudja kiválasztani az alapokat, akkor nagyjából feltételezhető, hogy az átlagos alapba fogja tenni a pénzt. Jobb adatok híján a mai eszközértékkel súlyozva az átlagos befektető az inflációt éppen hogy megverte. Ez továbbra is figyelmen kívül hagyja a nem látható költségeket, de az is egy pozitív torzítás, hogy az alapok mai méretét vettem figyelembe, nem az induláskorit. Mivel feltételezhető, hogy a „nyertes” alapokba több pénz vándorol be, ez is felfelé húzza az átlagot. Így még szomorúbb a kép.

A korrektség kedvéért megnéztem az abszolút hozamú alapokat és az alapok alapjait. Előbbi túlteljesítette az inflációt (1,5 százalékponttal), míg utóbbi pont elérte. A részvényalapok is rávertek 1,2 százalékpontot az inflációra. (Az adatok közt van átfedés.) Nyilván ezektől mást várunk el, de őszintén szólva számomra ezek is meglepően jó eredmények (természetesen eltekintve a túlélési és mérési torzítástól, amelyek azért komolyak lehetnek tekintettel a magas megszűnési arányra).

Hogy legyen egy másik referencia, egy egyszerű, 60-40-es portfólió ~4,8 százalékponttal haladta meg az átlagos éves inflációt 1994 óta (minden évben azonos összeget befektetve). Aki ismeri a kamatos kamatot, az tudja, hogy ez hatalmas előny. A korrektség kedvéért le kell írni, hogy egy 60-40-es portfólió esetleg egy alapok alapjának lehet megfelelő benchmark.

Tehát összességében a számok nem győztek meg arról, hogy bankba vigyem a pénzem, még erős pozitív torzításokkal is csak az értékmegőrzést közelítették. Ráadásul mára tudjuk, hogy tényleg van inkonzisztencia az árszínvonal számításában. Még egyszer fontos megemlíteni, hogy a bejegyzés útmutatás a jövőre!

8 comments on “Számoljunk az aktív befektetési alapokkal!

  1. Szerintem „…vagy a kritikus hangoknak van igaza…”
    A vicc jutott eszembe h én vagyok a visszhang 🙂 „talán az erdőbe mentek”

    Amúgy a beolvasztás mit jelent?
    A rosszul teljesítő alapot megszüntetik és átvezetik a pénzt egy másikba?
    De ott is felmerülnek tranzakciós költségek, azt még pluszban ráverik az ügyfélre? Vagy simán rábeszélnek mindenkit és akkor még tapsikolnak is hozzá?

    1. Ha jól értem, akkor az egyik tőkeértéket összeolvasztják a másikkal. Ha volt 20 milliónyi befjegyed, akkor lesz a másikból 20 milliónyi. Az én tippem, hogy ilyenkor nincs vásárlási jutalék, de szerintem 10+ éve, hogy utoljára volt ilyenem, szóval nem tudom. 🙂

  2. mi ez az “inkonzisztencia” az inflacioval kapcsolatban? Nem kovetem nagyon a magyar hireket

    1. Megváltozott a mérési módszertan, most októbertől a fogyasztási jelleg alapján számolják a fogyasztási kosárban a gázt (és talán minden energiahordozót). Hogy pont ennek az ára nem nőtt, annak nyilván semmi köze ahhoz, hogy a kormány egyszámjegyű inflációt ígért. Szerencsés véletlen – nyilván ennek meglesz a böjtje nyáron, de a célok teljesültek elvtársak.

    2. akkor ezek szerint, akiket korabban lehulyeztek mikor azt allitottak hogy az inflacio nem is annyi-amennyi, azoknak megis igazuk lesz? Csalnak az inflacio szamitasnal? El se hinnem ha nem Magyarorszag lenne

    3. Lényegileg igen, annyi talán, hogy általában csak a bizonyíték hiányát kifogásoltam. Most arra van bizonyíték, hogy hajlandóak az év közbeni számokat megbugizni, hogy jól nézzen ki. A diktatúrák ilyen kis lépésekkel épülnek ki. Holnap egy másik intézmény korrumpálódik kicsit, aztán még jobban… Ahogy kell.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük