Gondolkoztál már, hogy ha egy üveg üdítő gyártási költsége pár forint, akkor miért fizetünk érte többszáz forintot a boltban? Vagy valóságban mennyit hoz a befektetésed? Ma ezt fogom megmagyarázni a hozzáadott érték segítségével.
Ne feledd like-olni a facebook oldalam, hogy ne maradj le egy bejegyzésről sem.
Egyáltalán mi az a hozzáadott érték?
Mikor elkezdtem egy gyár kontrolling osztályán dolgozni, hamar rájöttem, hogy a hozzáadott érték kifejezés csupán a költségek egy kellemesebb hangzású neve.
Pedig a hozzáadott érték számítása logikusan úgy történne, hogy egy előállított termék értékéből kivonjuk az előállításához szükséges erőforrások értékét. Ez elméletben jól hangzik, de gyakorlatban nem ilyen egyszerű.
Üzleti relációkban a termékek ára nem teljesen úgy működik, mint a fogyasztók felé. Vannak, akik évekre előre fix áron kapják meg, vannak, akik darabszámtól függően más árat tudtak kiharcolni. Sőt, van olyan is, hogy év közben többször változik az ár. Ez pedig nagyon bonyolulttá tenné egy gyár életét. A gyárak sokszor nem is tudják, hogy a vevő milyen áron kapja az általuk legyártott terméket, éppen ezért sok ilyen üzem ugyanazt a felosztott költséget számlázza egész évben az anyacég felé.
Még fogok arról írni, hogy hogyan működik egy gyári kontrolling, de ez a mai témába nem fér bele.
Jelentés újragondolva
Itt érkezünk meg a hozzáadott érték másik jelentéséhez, a költséghez. Amikor egy termék gyártásához felhasználsz egy értékes erőforrást (ez gyakorlatilag a költség definíciója), akkor hozzáadott értéket adsz a termékhez. Legalábbis nagyon reméled, hiszen csak egy félnótás használná fel az értékes erőforrását olyanra, ami kevesebbet ér. Például ha az időd 1000 forintot ér óránként, akkor nem fogsz két órát ülni egy 500 forintos könnyen beszerezhető alkatrész javításán. Szóval az egész logika azt feltételezi, hogy a döntéshozók olyanért adnak ki pénzt, aminek értelme van.
Természetesen ez nem igaz. Sokszor cégek (illetve azok tisztviselői) olyan dolgokra költenek, amiknek semmi értelme. Azonban így sem olyan nehéz belátni, hogy átlagosan jó megközelítés az, hogy ha fizetünk valamiért, akkor az a cégnek többet ér, mint amit fizetett érte. Tehát annak ismeretében is megéri az árát, ha a vezetők néha rossz döntéseket hoznak. Ez az ár pedig nagyjából a piaci ár körül fog alakulni. Így viszont már nem is annyira értelmetlen a hozzáadott érték megnevezés.
Hozzáadott érték a személyes pénzügyekben
De akkor miért is írtam le ezt a sok mindent? A világ bonyolult, így nagyon sokszor nehéz átlátni, hogy minek mi a hozzáadott értéke. Már írtam arról, hogy amikor összehasonlítjuk a lakásbérlést és a tulajdonlást, akkor nagyon fontos, hogy az eladásnál számoljunk valamiféle ingatlanügynök díjával. Hiszen akár személyesen te adod el, akár ingatlanos, valamiféle értékes erőforrás felhasználásra kerül. Például, ha azt gondolod, hogy a 4%+ÁFA túl drága, akkor keresel olyan ügynököt, aki olcsóbban megcsinálja. Esetleg te megcsinálod – mivel az idő, amit te az eladással töltesz, kevesebbet ér, mint az ingatlanügynök díja. (Egy ingatlanügynök más hozzáadott értéket is termelhet – például előnyösebb szerződés, magasabb ár, a lakás jobb prezentálása.)
Szóval amikor azt mondod, hogy egy lakás ér ennyit és ennyit, akkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy mekkora az eladással (vagy éppen a vásárlás) töltött idő hozzáadott értéke. Sokan számolnak azzal, hogy milyen jó befektetés az ingatlan, mert egy éven belül 5-10%-ot hozott a pénzük, amikor lakást vettek. Igen ám, de elköltöttek 1-2%-ot felújításra (ha saját idejükből kitelt, annak is volt értéke); 4-5% hozzáadott értéke volt az ingatlanügynökösködésnek; szóval a befektetett pénze csak 3-4%-ot hozott (ráadásul milyen kockázat mellett). Ebben az esetben nagyon jó szaki volt, ügyes ingatlanügynök, de csapnivaló befektető.
Hozzáadott érték más piacon
Sok olyan piac van, ahol a hozzáértés adja a fő hozzáadott értéket. Például a műkincsek világában én egészen biztosan rosszul választanék. Nincs meg hozzá a szakértelmem, emiatt egy megbízható műértőre nagy szükségem lenne. Ha pedig értenék hozzá, és feltétlenül ilyen piacon szeretnék befektetni, akkor két szerepem lenne. Egyfelől, mint műértő, másfelől, mint befektető. Mivel a műértés árát (hozzáadott értékét) be tudjuk lőni, a befektetés hozamát érdemes ezzel csökkenteni.
Igen, nagyon sokan összetévesztik a saját hozzáadott értéküket a befektetésük hozamával. Sokszor hallom, hogy valaki 30%-os hozamot ért el daytraddel. Eltekintve attól, hogy a daytrade egy extrém volatilis üzlet (nem véletlenül hívják sokan szerencsejátéknak), nagyon sokszor rengeteg befektetett idő (esetleg programozás) áll mögötte. Tehát a hozzáadott értéket itt a befektetett idő jelenti. A hozamot szinte felesleges a befektetett pénzhez mérni (annak a hozzáadott értéke a piaci kockázatmentes hozam).
Nagyon hasonló dolog történik a használtautó-piacon is: eladhatod kereskedőnek (beszámíttatás) vagy szerencsét próbálhatsz egyedül is. Ez utóbbi esetben minden olyan bevétel, ami a kereskedő által nyújtott áron felül van, már nem az autó értéke, hanem az eladás hozzáadott értéke. Például a motorom pont most vált eladóvá, én pedig szívesen fizetnék valakinek 10-20%-os jutalékot, hogy eladja helyettem, de sajnos ilyen szolgáltatást jelenleg nem ismerek. Tehát a motorom értéke körülbelül 10-20%-kal kevesebb, mint amennyiért hirdetem.
A marketing ereje
De feltehetném azt a kérdést is, hogy miért fizetnek az emberek jóval többet az egyik féle szénsavas üdítőitalért, mint a másikért. Pedig a Coca cola mindig megbukik ízteszten a Pepsivel szemben. Kevesen tudják, hogy ezek a cukros üdítők pár forintból legyárthatók, tehát a gyártás hozzáadott értéke a szinte elhanyagolható. A logisztika már a költségek nagyobb része, de az eladásösztönzés és egyéb marketing tevékenységek teszik ki a költségek nagyon nagy részét. Még egy ilyen – az én értelmezésemben változatlan terméknél is – hatalmas kutatás-fejlesztési költség van, ezek pedig általában értékesítési csatorna fejlesztéseket takarnak. Szóval amikor ilyen terméket veszel, akkor nem üdítőt veszel, hanem egy hatalmas marketinggépezetet. Olyan éves költséggel, ami számomra teljesen elképzelhetetlen
Nagyon sok jó példa van a marketing hozzáadott értékére (OTP, Apple, Tesla), de nem szeretném a bejegyzést a kelleténél hosszabbra húzni.
Mindezzel csak arra szeretnék rávilágítani, hogy befektetéseknél, tevékenységeknél érdemes az egyes elemek hozzáadott értékét szétválasztani, hogy jó döntéseket tudjunk hozni!
Remélem tetszett a bejegyzés, jövő héten csütörtökön jelentkezem, addig is kommentelj bátran, nézz körbe, vagy oszd meg a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).
Olvass tovább a befektetés alapelveiről vagy az ingatlanvásárlás kockázatairól.
Legutóbbi hozzászólások