Szendrei Ádám marketing: kritikai megközelítés

Kritikai bejegyzés következik. Ha valaki érdeklődik a személyes pénzügyek iránt, minden bizonnyal látta Szendrei Ádám videóreklámját, amiben azt sugallja, hogy ma Magyarországon széleskörűen elérhető a havi egymillió forintos jövedelem. Esetleg a webinárok, könyvek hirdetéseit. Mivel én nagyon sok kamuguru hirdetésével találkozom, és felfedeztem néhány hasonló elemet, felmerült bennem a kérdés, hogy vajon Szendrei Ádám hasonlóan kamu-e vagy sem.

Iratkozz fel a Youtube csatornámra (1000 feliratkozó a cél 😉 ), ott hétről-hétre, napról-napra tudod követni a kiadásaimat, de a heti bejegyzéseket is fel szoktam tenni.

Ha tetszik a munkám, kérlek fontold meg a támogatásom ezen a linken található módokon.

A bejegyzéshez hozzátartozik, hogy itt egy marketiggépezet kritikáját fogalmazom meg. Ádám személyesen minden bizonnyal a legjobb arc. Ám ennek eldöntése semmiképp nem a bejegyzés célja, az egyetlen ok, hogy egyáltalán szerepel a neve a bejegyzésben, hogy a brandjének is ez a neve.

A leírtak a marketing és egyéb ingyenesen elérhető anyagok alapján képzett személyes véleményem. A fizetési fal mögöttitermékek számomra elérhetetlenek, így azok tartalmára, mélységére csupán spekulálni tudok. A pontértékek önmagukban nem jelentenek értékítéletet (talán a kamuguru pont ez alól kivétel), céljuk inkább az értékesítői hozzáállás felmérése.

Szendrei Ádám profilja

Szendrei Ádám
Szendrei Ádám a szerző illusztrációjában (sajnos a valódi kép használatára nem kaptam külön engedélyt)

A legjobb tudásom szerint vállalkozói pályáját biztosítási ügynökként (akarom mondani „független pénzügyi tanácsadóként”) kezdte, de hamar átnyergelt először az internetes marketingre, majd a valódi pénzügyi tanácsadók piacára. Jelenleg az egyik terméke a pénzügyi mentorálás. Ennek majd’ 200 ezer forintos ára nem tartozik az olcsó kategóriába, de érthető, hogy ilyen sokra értékeli az idejét.

Amióta elérte a „pénzügyi szabadságot”, vagyis azt, hogy passzív jövedelemből is meg tudna élni, láthatólag a személyes brandjének él.

Nyilván élvezi a vállalkozás építését és az egyéb tevékenységeket, amik ezzel járnak. Feltételezem, van egy néhány alvállalkozója (munkavállalója), ezzel együtt a vállalkozás építése kemény munka. Ez önmagában nem rossz dolog, és úgy tűnik, hogy a piac ezt értékeli, az oldalát üzemeltető cég árbevételarányos nyeresége a 2020-as beszámoló alapján 36% feletti (majd 71M forint).

A blogján és a Youtube csatornáján pénzügyi témákkal foglalkozik, legjobb tudásom szerint a legnagyobb magyar pénzügyi Youtuber. Ezen felül pár éve megnyitotta a Tudástárat, mely – a Youtube hirdetések alapján – jelenleg a fő bevételtermelő tevékenysége. Csak most, csak itt kedvezményesen tudsz regisztrálni.

Értékesítés

Ádám nagyon jó értékesítő. Pénzügyi területen ő az egyik legismertebb, az Amerikában jól működő személyes brandinget használó figura.

Őszintén szólva én nagyon nem szeretem a marketing ezen fajtáját. Ennek oka az, hogy sokkal fontosabbnak tartom az üzenetet, mint az embert. (Megértem, hogy ez sokat segít az eladásban, mégis kritikus vagyok a módszerrel kapcsolatban.)

Például, ha Ádámról kiderülne, hogy vagyonának jelentős része abból származik, hogy örökölt vagy ajándékba kapott egy lakást, az jelentősen aláásná az üzenetének az érvényességét akkor is, ha egyébként mindenben igaza van. Vagy változna-e az üzenetének értéke, ha valami morális probléma merülne fel (nem hiszem, hogy ilyesmi történne), amiért elveszítené a társadalmi elismertségét? Szerintem nem, mégis a követőinek jelentős része csalódna benne.

 Ha valaki már hirdetett Youtube-on, akkor tudja, hogy az bizony piszok drága (főleg amíg nem vagy “jó partner”). A megkeresésre adott válasza alapján ennek havi ~3M forintos kerete van, de állítása szerint ez a legolcsóbb platform számára.

Módszerek

A módszereivel kapcsolatban erősen kritikus vagyok. Nemcsak azért, mert minden második reklámban az ő arcát látom, ahelyett, hogy valami rendes átverés lenne, hanem mert úgy érzem, néha a moralitás határán táncol.

Szinte az összes kamuguru eszközt használja; a dél-kelet ázsiai nyaralásán felvett videókkal a sóvárgó azonosulásra játszik (Lambó pont nincs). Rendszeresen vannak ideiglenes “szuper ajánlatok”, de még a szívfájdító háttértörténet is elhangzik a reklámokban. Ez utóbbiról nem tudom megítélni, hogy mennyire kamu, simán el tudom képzelni, hogy nem az. A véleményem azonban az, hogy nincs helye egy pénzügyi szolgáltatások eladását célzó reklámban.

Ádám válasza alapján egyébként ezek a videók nem azt az értéket képviselik, amelyek alapján ő él, ezért ezeknek a használatától távolodik.

Ezen felül Szendrei Ádám hatékonyan használja az éppen aktuális és örökzöld hívószavakat is. Ki ne kattintana a “30 passzív jövedelmi ötletre” vagy a “Milliós fizetésre”? Biztos vagyok abban, hogy rengeteg embert ér így el. De vajon nem árt többet magának azzal, amikor az emberek csalódottan rájönnek, hogy a 30 ötletből talán 2 valóban passzív (hacsak valaki nem nevezi passzív jövedelemnek a földművelést, hiszen tavasszal beleteszed a nagy munkát, nyáron már “csak” aratni kell…)?

Mindezért csupán az e-mail címedet kérik, és ahogy ez az interneten standard, bekerülsz a sales funnelbe. Tapasztalatom alapján nincs irgalmatlan e-mailáradat, azt kaptam, amire vártam. A te személyes tapasztalatod ettől eltérhet, mivel ezek célzottan jönnek. Ezzel persze nem azt mondom, hogy nincs érték az ingyenes anyagokban, sőt! Ezt inkább az internetes értékesítői piac sajátosságának tudom be, láthatóan így tud egy cég nőni.

A brandépítés további hatékony lépése, hogy a könyvének értékesítéséből származó profitot jótékony célokra fordítja. Ez szerintem egy nagyon jó módszer, az elszámolása pedig nagyon tetszett. Annak ellenére, hogy aprópénzről beszélünk, és nyilván ez is a tartalomgyártás és a marketinggépezet része (elköteleződés kiépítése, nagyobb érték adása), de emellett szívesen kiállok.

Tudástár és irányok

Ahogy fent említettem, a reklámok alapján a Tudástár építése tűnik a jelenlegi irányvonalnak. Azt gondolom, hogy a termék a piacnak nagy értéket ad, mivel a bizonyos könyvek tartalmát több száz oldal elolvasása nélkül is meg tudod kapni. Sajnos kevés olyan könyv van, amit érdemes végigolvasni, hiszen egy 5-10 perces videóban minden lényegi információt megkapsz belőle.

A termék moralitása azonban már megkérdőjelezhető. Ha nem is ütközik szerzői jogi problémákba (amiről gyanúm szerint nincs megegyezés a szerzői jog tulajdonosával – ezzel kapcsolatban nem kaptam választ), egy író számára nem biztos, hogy nagy öröm. (Persze az ellenkezője is előfordulhat, lehet, hogy valakinek ez hozza meg a kedvét az elolvasáshoz.)

Emiatt kicsit örülök, hogy a Tudástár elmozdult a képzések felé. Ha valaki figyeli a piacot, akkor láthatja, hogy más szakértők bevonása egy általános trend, hiszen így tud megújulni a tartalom. A Tudástár tehát nem csupán Ádám tudásának átadása. El kell ismerni, hogy ehhez képest megfizethető áron van.

Az előfizetői rendszer hátránya azonban, hogy muszáj mindig új és új értéket adni. Ez pedig tartalomgyártás a javából, még akkor is, ha minden internetes értékesítői kurzus alfája és omegája az előfizetői rendszer, hiszen az „ingyen pénz és örök boldogság”.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a tartalomfogyasztás önmagában nem fejlődés, ezért nekem kétségeim vannak azzal kapcsolatban, mennyi ideig ad értéket az emberek számára. Persze ennek megítélését másra hagyom, hiszen nem érzem a morális alapot a blog írása közben.

Ádám új könyve, a Szuperén nemrég jelent meg. Ahogy én látom, ez a pénzügyektől való elmozdulás egyik lépése az önsegítés felé. Még nem írtam erről a piacról, de fogok, mert azt gondolom, hogy borzasztóan ingoványos terület, ami ugyan a személyes branding érthető következő lépése, mégis ad némi okot az aggodalomra.

Szendrei Ádám átverés, esetleg kamuguru-e?

Összességében azt gondolom, ezt könnyű megválaszolni: nem! Egyértelmű értéket ad, az árazása sem katasztrofális. Az ő reklámjaira nem szoktam kattintani.

Nagyon sokat lehet tőle tanulni mind a pénzügyek, mind az értékesítés világában. Némileg aggasztónak (habár érthetőnek) tartom azonban az önsegítő irányt amerre elindult, éppen ezért kíváncsi vagyok vállalkozásának a jövőjére.

Nem értek egyet Ádámmal abban, hogy széleskörűen elérhető egy magasabb jövedelmi szint, de kétségtelenül vannak olyanok, akik számára ez elérhető. Azonban látni kell, hogy ez nincs ingyen, sokak esetében a tanítások végrehajtása sokkal rosszabb eredményre vezethet, mintha soha nem hallottak volna róla. (Erről pénteken adok ki egy bejegyzést.)

Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe (korábbi bejegyzések: a dinnye ár-érték arányáról itt, saját magam értékeléséről (“KamuKontrollerről”) itt írtam.

Ha szeretnél a pénzügyeidről értékesítésmentesen beszélgetni, kérj visszahívást:

8 comments on “Szendrei Ádám marketing: kritikai megközelítés

    1. Szoktam nézni Szendrei Ádám videóit. Amit mond, hogy milyen könnyen meg lehet csinálni azt, hogy az ember kevesebb, mint 10 év alatt annyi pénzt tegyen félre, amiből élete végéig meg tud élni az igaz. Csak tudni kell azt, hogy ehhez havi több millió forint munkabér kell és mondjuk maximum a minimálbér összegét szabad elkölteni minden hónapban és a különbséget be kell fektetni jó helyre. Amikor pedig elmentünk nyugdíjba és a félretett pénzből élünk, akkor csak a hivatalos inflációval szabad emelni a havi elkölthető pénzt.

      A fontos dolog, hogy az emberek nagy részének nem megvalósítható az az élet, amit Szendrei Ádámnak sikerült megcsinálnia (befektetésből megélni munka nélkül). Tudom, hogy most Szendrei Ádám, amit csinál az munka, de ő azt állítja, hogyha soha nem dolgozna, akkor is meg tudna élni a befektetéseiből.

      Én tudom, hogy befektetésből nagyon kicsi az esélye annak, hogy valaki élete végéig meg tudjon élni. Ehhez kapcsolódóan már csináltam blogot, amiben látható, hogy mi történne akkor, ha az 1960. évi nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset inflációval növelt összegéből kellene megélni.
      • 1960. évi átlagkereset inflációval növelve 2020-ban 144.665 forint volt.
      • 2020. évi minimálbér 161.000 forint volt.
      Röviden most magasabb a minimálbér, mint az 1960. évi nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset inflációval növelt összege.

  1. Szia,

    Tetszenek ezek a kritikai bejegyzéseid.

    A sales funnelhez való hozzáállásoddal azonban nem értek egyet. Igen, valóban egy marketing gépezetről van szó, amely különböző csalik stb. használatával próbál eljuttatni a végső termékig, viszont nem gondolom, hogy ezzel baj lenne.

    Három megjegyzésem lenne:

    1. A termékek / szolgáltatások 90%-a, amelyekkel naponta találkozunk sales funnelre épül. Amikor bemész a SPAR-ba és valamilyen kóstolóval kínálnak meg, vagy a drogériába egy ingyen mintát adnak a kezedbe az lényegében ugyanaz, mint Ádám csalija. A sales funnel tehát nem újdonság, hiszen mindennapjaink része.

    2. Egy nagyon fontos pontot kiemelnék: a sales funnel az esetek 99%-ban nem fog működni, ha a termék / szolgáltatás pocsék. Csakis akkor fog működni, ha folyamatosan a vártnál nagyobb értéket adsz. Ádám sales funnelje kétségtelenül működik, ami jól tükrözi az értéket, amit nyújt (erre egyébként Te is utaltál).

    3. Szerintem a probléma nem Ádám sales funneljével, az ehhez tartozó csalikkal, és nem is a passzív jövedelmes cikkel van, hanem azokkal a kamugurukkal, akik Facebookos hirdetésekben 35%-os hozamot ígérgetnek (és ezt még könnyű is elérni).

    Szerintem több olyan emberre lenne szükségünk, mint Ádám.

    Összességében tetszett a cikk. Keep up the good work! 🙂

    1. Köszi a kommentet!
      Nincs nagy bajom a sales funnellel, ha őszinte, de azt gondolom, hogy az interneten sokkal kevésbé egyértelműek a helyzetek, mint a való életben, sokkal könnyebb valamiről eldönteni, hogy szemét-e.
      Nem gondolom, hogy csak azok működnek, amik valódi értéket nyújtanak, rengeteg kamuguru van hatalmas követőtáborral.
      Én sem gondolom, hogy Ádám marketingjével hatalmas baj lenne, remélem ezt sikerült átadnom, a műfajában pedig korrekt értéket képvisel.

  2. A kritikus gondolkodás itthon ritka. Pláne az üzleti világban. Ha kritikusan gondolkodunk valakiről nyilvánosa, azt könnyen személyeskedésnek veheti. Teljesen mindegy, hogy jogos vagy nem jogos a kritika. Ha jogos, azért fog ránk haragudni. Ha valami túlzás, akkor meg azért.

    Ez különösen igaz akkor, ha valaki olyat merünk kritizálni, aki elvileg sikeresebb nálunk. Most a siker szó alatt értsük az egyszerűség kedvéért azt, hogy befolyásosabb. Minél befolyásosabb valaki, annál kevésbé hajlamos a kritikus gondolkodásra. A pozitív gondolkodás mindent felülír. Abban a kritika csupán nyavajgás, kesergés, időpazarlás. Az ilyen ember legnagyobb ellensége a kritika és úgy is viszonyul hozzá. A tetteit az eredményei alapján értékeli. Guru helyett beszédesebb az apostol vagy a hittérítő kifejezés. Olyan közösséget épít, amiben megszűnik az önkritika is, nemhogy a kritikus gondolkodás.. A különböző nem hagyományos vallási közösségek és azok vezetői szintén ezt az üzleti modellt követik. A befolyásuk és hatalmuk a vagyonukkal egyenesen arányosan nő.

    A fék nélküli autókhoz lehetne őket hasonlítani. Amíg csak felfelé megy, nagyon megbízhatónak tűnik 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé.