Szükség van közéletre az üzleti életben?

Engem nem érdekel, hogy mit gondol a szappanom gyártója a jelenlegi politikai helyzetről, vagy melyik éppen aktuális társadalmi mozgalmat, ideológiát támogatja. Nevezzük ezt akár társadalmi felelősségvállalásnak vagy másnap.

Ne feledd like-olni a facebook oldalam, hogy ne maradj le egy bejegyzésről sem. Ezen kívül csináltam instagramot is, ahol könnyebben emészthető, egyszerű ötleteket adok a mindennapokra, kövesd azt is! 😉

Még ha egyet is értesz ezzel a kijelentéssel, azt be kell látnunk, hogy a politikát nagyon nehéz elválasztani a közélettől. Ha pedig rájössz, hogy ezek a témák mennyire könnyen összemoshatók, lehet, hogy mégis meggondolod magad.

társadalmi felelősségvállalás

A legtöbben például elvárják a nyugati világban működő cégektől, hogy ne gyerek- vagy rabszolgamunkával dolgoztassanak. Pedig ennek támogatása egyáltalán nem magától értetődő. Azért várjuk el ezt a cégektől, mert a nyugati társadalom majdhogynem egyöntetűen úgy határozott, hogy a rabszolgaság és gyerekmunka rossz. Ezért a törvényhozók illegálissá tették ezeket.

Társadalmi felelősségvállalás, vagy rendőrködés?

A problémám ott kezdődik, ahol a társadalmi diskurzus még nem zárult le. A gyerekmunkánál maradva: a konszenzus csak a nyugatias világban áll fenn. A fejletlen, és a fejlődő világ egy része még nem jutott el idáig. Vajon a velük üzletelő cégektől elvárható, hogy a nyugati moralitásra kötelezzék az ott működő cégeket? És a beszállítói láncuk megelőző szereplőinél?

És ezzel meg is érkezünk azokhoz a témákhoz, ahol viszont nincs társadalmi konszenzus.

Mi a szerepe a vállalatoknak a társadalmi diskurzusban?

Első gondolatra azt mondanám, hogy semmi. A társadalmi változások hosszú ideig tartanak, és többváltozósak. Egy cégnek, vagyis inkább a marketing csapatnak egy jól átadható, egyszerű üzenetre van szüksége, ami maximum 5-10 éves időtávban jól eladhatóvá teszi a termékét. A cégek gazdasági egységek, profitmotiváltak, így a céljuk nem feltétlenül egy jó társadalom építése, bár ez a két cél sokszor egybeesik.

Ha egy cég azzal foglalkozik, hogy milyen mozgalmak mögé lehet beállni, akkor a számomra nyújtott szolgáltatása nem lehet versenyképes, mivel olyanra fordítja az erőforrásait, amire a versenytársai nem. Ha az ő termékét veszem meg, akkor egy közvetítőn keresztül támogatom az általa támogatott mozgalmat ahelyett, hogy ezt közvetlenül tenném.

A másik oldalról megnézve egy üzenet, legyen az társadalmilag hasznos vagy haszontalan, a marketing eszközévé válhat. Ezért van például az, hogy Che Guevaráé az egyik leggyakrabban megvásárolt arckép.

Az igazi probléma azonban akkor történik meg, amikor egy-egy vállalat (esetenként monopolhelyzetben) a társadalom ideológiai alapú átformálásába kezd. Ennek motivációja már egy érdekes kérdés. Ekkor a vállalat ahelyett, hogy a saját szolgáltatását adná el, valójában egy ideológiai szócsővé válik. Véleményem szerint ilyenkor a vállalat felett a munkavállalók egy csoportja átveszi az uralmat, és elkezdik a tulajdonosi értéket felélni, esetleg annyira félnek a rossz sajtótól, hogy átengedig az irányítást egyes, ideológialiag motivált csoportoknak.

Olyan piacokon fordulhat ez elő, ahol nincs nagy verseny, hiszen versenyzői piacokról hamar kiesnének ezek a vállalatok.

Példák

Az internet előtti időkben ezt motoros bandák érték el, akik fizikailag és ideológiailag leuraltak egy területet. Ma hasonló hatalom van a technológiai cégek, néhány esetben pedig twitter felhasználók kezében.

Magyarországra nem nagyon jutott el a hír, de az egyik nagy pornóoldal egy ideig csak kriptovalutában tudott fizetéseket elfogadni. A nagy kártyakibocsátók így gyakoroltak nyomást rájuk, hogy szigorúbban felügyeljék a filmeken szereplők hozzájárulását a film publikálásához.
Függetlenül attól, hogy valaki egyet tud-e érteni a céllal, valójában rendőrségi/bírósági szerepköröket vett magára egy cég. Számomra ez teljességgel elfogadhatatlan.

A kérdés, amit érdemes feltennünk, hogy miért jó nekünk szappangyár helyett ideológiagyártól venni a szappant? Miért akarjuk összemosni ezeket a területeket?

Hallgatnál olyan zenét, amit a kedvenc politikusod készít? Nyilván csak akkor, ha jó zenét készít, ugye? Akkor miért hallgatnál egy zenestúdió politikai állásfoglalására?

Az általam vásárolt termékektől két dolgot várok: a lehető legjobb áron a legjobb terméket adják nekem. Erre jött létre a vállalat. Az utóbbi időszakban azonban egyre több helyen látom, hogy a marketing része lett a társadalmi felelősségvállalás is, ami néha átalakul politikai vagy ideológiai állásfoglalássá.

Kell-e jobb példa, mint a Gilette We believe kampánya, ami egy ideológia (mérgező férfiasság) nevében rombolta porig a márkanevet.

Itthon talán nagyobb port kavart pár évvel ezelőtt a Dove pozitív testképpel kapcsolatos kampánya. Abban az esetben legalább volt köze a terméknek és az ideológiának.

Ez szerintem az egyház és az állam összefonódásának második fordulója, csak az Istenhitet politikai ideológiákra, az államot pedig cégekre cseréltük. Ez pedig már az első körben sem sikerült jól.

Ennek okairól a kommentek közt vitatkozzunk, nagyon leegyszerűsítve talán az történik, hogy egyre nehezebb átütő sikert elérni a marketing területén, ezért extrémebbnél extrémebb módszerekkel próbálkoznak a cégek.

Működhet jól?

A marketing számomra eléggé megkérdőjelezhető világ. Ha rajtam múlna, akkor a reklámok kizárólag a tájékoztatásról szólnának, ám megértem, hogy az embereknél sokkal jobban működik az érzelmi alapú elköteleződés. Éppen ezért a marketingnek hatékony eszköze lehet bizonyos társadalmi célok felvállalása.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy akkor van ennek igazán értelme, ha a termék jobb pozícionálását teszi lehetővé. Értelmetlennek, sőt visszásnak tartom egy gyorsétteremlánc kiállását az egészséges életmód mellett. Egy ruhamárkánál azonban akár segíthet is a célcsoportjuk elérésében.

Tehát gondolom, hogy a vállalatok olyan célok mögé álljanak be, amik mellett társadalmi konszenzus van, tehát ne ők legyenek a változások vezérei.

Mégis, a világban azt látom, hogy bizonyos “emberi jogokért” bankok állnak ki, politikusok mellett sztárok kampányolnak.

Megoldás

Azt gondolom, hogy sem az állam, sem a vállalatok nem fogják a valódi társadalmi problémákat megoldani. Mi személyesen tudjuk jobbá tenni a világot. Megértem, hogy sokan a cégektől várják a megoldást, de az ő céljuk definíciószerűen nem lehet ez.

Egy ember kiállhat egy célért akkor is, ha számára nem profitábilis, ugyanezt egy cég hosszú távon nem engedheti meg magának, mert a versenytársai le fogják győzni.

Számomra akkor lehet hiteles egy ideológiai állásfoglalás, ha olyan személyhez kötődik, akinek van relevanciája a területen. Ha a kedvenc énekesem próbálja a politikai szavazatomat befolyásolni, akkor természetesen nem fog érdekelni, de nyilván kíváncsi leszek egy orvos véleményére a vakcinával kapcsolatban. A társadalmi felelősségvállalás tehát ne üzleti kérdés legyen!

Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe, vagy oszd meg a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).

Ha a pénzügyeid helyretételében szükséged lenne egy kis segítségre, abban szívesen segítek bármiféle értékesítés nélkül. Kattints ide a részletekért! Még youtube reklámot is készítettem. 🙂

One comment on “Szükség van közéletre az üzleti életben?”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.