Vállalkozások adózása – ennyit kell adózni a nettó árbevételből

Nagyon mérgesít, hogy sehol nincs egy hasznos összehasonlítás arról, hogy bizonyos adózási formáknál a nettó árbevételből mennyi kerül a vállalkozó zsebébe. Vagy csak rákeresni nehéz: én a vállalkozások adózása kulcsszón próbálkoztam, de csak egy-egy adózási formát találtam, azok is csak egy-egy adónemet vettek figyelembe.

Ezért csináltam egy összefoglalót, amiben könnyen ki lehet számolni, hogy az egyes adózási formáknál mivel jársz a legjobban. Nem vettem figyelembe egyéb költségeket, melyek befolyásolhatják a teljes képet (például más a könyvelő díja vagy bankszámlát kell nyitni, melynek költsége van). Mobilos felhasználók elnézését kérem, sok az adat, de számítógépen is a teljes képernyős használatot javaslom.

VIGYÁZZ! A jogi forma (Kft, egyéni vállalkozás, Bt.) nem ugyanaz, mint az adózási forma (KATA, KIVA, TAO-s), de az egyes jogi formáknál más-más adózási forma érhető el. A lenti táblázatban 4 gyakori kombinációt mutatok meg (és a móka kedvéért odatettem a munkavállalót is). Infók és adatok alul:

A teljes képernyős módhoz kattints ide. A tábla működése szerintem érthető, éves összegeket kell felvenni bele. A legfontosabb része a bevétel és a költségek összesen (ebbe a főállású vállalkozó bérét és járulékait nem kell belevenni, de a munkavállalókét igen!). A munkavállalók bruttó bére a KIVA miatt fontos.

Nem elég sok pénzt keresni!
Ha szeretnéd tudni, hogy hogyan érdemes elköltened ezt a pénzt, kérj visszahívást lent!


Segítség

Induló vállalatoknak mindig érdemes elgondolkozni, hogy nem jobb-e egyéni vállalkozást nyitni. Ilyenkor az elején egyszerűen be lehet jelentkezni a személyi jövedelemadó hatálya alá, ami többé-kevésbé úgy adózik, mint egy TAO-s cég, tehát költségei elszámolhatja, azaz mellékállásban előfordulhat, hogy nem is kell adót fizetnie. A könyvelése azonban sokkal egyszerűbb. Az általányadózással nem foglalkozom: a KATA miatt a kiskereskedelem kivételével teljesen értelmét vesztette.

Amikor már rendszeres számviteli profitot érünk el, a KATA jó választás lehet. Írtam már arról, hogy mennyire elhibázott koncepció a kisvállakozások tételes adója. Gyakorlatilag 12 milliós bevételig évi 650 ezer forint adót kell fizetni főállású vállalkozóként is. Mellékállásúként 350 ezret. Évente. Bármilyen más adózási forma esetén a főállású vállalkozóknak csak a privilégiumért, hogy vállalkozók lehetnek ennek legalább dupláját kell fizetni, és ez csak az adó és járulékfizetés, akár 0 árbevétellel is!

50%-os költségráta mellett nagyjából 20M-s árbevételnél kezd el a TAO vagy a KIVA labdába rúgni. A KIVA jó alternatíva lehet, ha a vállalkozás mérete nem éri el az 50 főt, de alkalmazottja van néhány és az egymilliárdos forgalmat, de nem ez fogja megmenteni a vállalkozásod.

vállalkozások adózása

Figyelembe vett adónemek

A munkavállalónál egyértelmű, ott kizárólag a nettó árbevételt veszi figyelembe, ebből fizeti a szocho-t, a szakképzési hozzájárulást és a bruttó bért terhelő adókat. Pontosabb számolást itt tudsz végezni. (Mivel a vállalkozás szempontjából figyeljük, ezért erre az összegre a HIPA-t is figyelembe vettem, de ez lehet vita tárgya. 🙂 )

Helyi iparűzési adó az árbevétel és bizonyos költségek (főként anyagköltség) különbsége. KATA esetében az eszköz használja az általányadót (adóalap 2,5M forint). A 8M forint nettó árbevétel alatti cégeknél az árbevétel 80%-át is alapul veszi attól függően, hogy azzal jár-e legjobban. Egyéb szabály nincs figyelembe véve.

A munkabér után azonban adózni kell, az eszköz a munkavállalók bruttó bérére 15,5% szocho-t számol (KIVA esetén 11%-ot) és a Kft esetében további 1,5% szakképzési hozzájárulást (ez utóbbi az egyéni vállalkozókra nem alkalmazandó). A főállású vállalkozók bérét a garantált bérminimumként számoltam el (a szocho minimuma náluk 12%-kal magasabb).

KATA tételes adója, 12M forint árbevétel felett a 40%-os különadó és amennyiben be van jelölve az egy kifizetőtől érkező összeg, úgy a 40%-os adó is 3M forint felett, de mivel azt a kifizető fizeti, így a gazdagodásban nem szerepel. Fontos: külföldre számlázók esetében sem az adó, sem a gazdagodás nem stimmel, nekik az árbevételből 3M felett 28,57%-ot kell adózniuk! Erre jelenleg nincs megoldás.

Az SZJA alá tartozó egyéni vállalkozó vállalkozói SZJA-t (9%) fizet és osztalékadót (15%) fizet. Amennyiben nem éri el egyéb tevékenységével a szocho fizetési maximumot, azt is be kell fizetni (15,5%).

A TAO esete nagyon hasonló, ám ott társasági adó (9%) a másik tétel az osztalékadó mellett.

A KIVA mértéke 2021-től 11%, mely a társasági adót, a szochot és a szakképzési hozzájárulást váltja ki lényegében.

Az egyszerűség kedvéért nem vettem figyelembe a tényt, hogy bizonyos vállalkozások el tudják határolni a veszteségeiket, ami csökkentheti az adóterhet.

Ezen kívül beletettem a táblázatba, hogy mennyi kerül legálisan a vállalkozó zsebébe, mi az, amit szabadon elkölthet (eredmények 3. oszlop).

Összefoglalva a vállalkozások adózása nem egyszerű téma, de remélem hasznos volt számodra ez az eszköz. Ha úgy érzed, hogy hasznos volt ez az összeállítás, támogathatsz egy pizza megvásárlásával vagy a facebook oldalam kedvelésével.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé.