Zöld átverés?

Vannak olyan dolgok, amelyekért az emberek szinte bármit hajlandóak megadni, az ezekre épülő piacokon nagyon erős a vágyakozás. Ezért szinte törvényszerű, hogy ezt sokan ki akarják majd használni, így gyakoriak az átverések. Ilyen az egészségügy és a pénzügyek világa is, hiszen ezeken a piacokon a sikert akármennyi pénzt megér. Sok esetben azonban mi magunktól állunk sorba a pofonért azzal, hogy olyan – mesterséges – elvárásokat találunk ki, amik biztosítják a rossz kimenetelt, szerintem ezt tesszük a zöld piacon is.

A bejegyzés alapötletét a Wendover Production csatorna The carbon offset problem című videója adta, ha van időd és tudsz angolul, akkor nagyon ajánlom.

Befektetési oktatás!

Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!

A bejegyzésről készült videót itt hallgathatod meg.

Mivel az emberek figyelme (és gondolkodási kapacitása) véges, ezért természetes, hogy egyszerűsítünk, kerekítünk, ha problémával állunk szemben, hogy legyen esélyünk a napunk végére érni. Ennek egy eszköze a KPI. Ahogy korábban írtam, a KPI lehet hatékony, de hajlamosak vagyunk kitalálni egyet, és remélni, hogy mindenre alkalmazni tudjuk, ami végeredményben értelmetlenné teszi.

zöld átverés

Vannak azonban nagyon komplex problémák, amelyeket a legjobb jóindulattal sem tudunk KPI szintre egyszerűsíteni. Ezeket általában társadalom szinten kiszervezzük, hogy ne nekünk kelljen foglalkozni vele. Ezzel csak az a baj, hogy a kiszervezéshez nagy bizalom (vagy megfelelő ellenőrzési mechanizmus) szükséges.

Ideális esetben a tudományos problémákat tudósoknak, a pénzügyi problémákat bankoknak, a társadalmi problémákat politikusoknak delegáljuk. Aztán rá kell jönnünk, hogy a tudósok csak akkor tudnak „karriert” befutni, ha valaki megtámogatja őket, hogy a bankok a saját zsebüket nézik, és hogy a politikusok a bizalomkeltéshez értenek, nem a problémamegoldáshoz.

A CO2 semlegesség problémája

Így történhet meg az, hogy megszületik  egy  kicsit szűklátókörű „karbonsemleges” címke. A karbonsemleges cégek lennének azok, akik nem károsak a környezetre (legalábbis széndioxid szempontból). Ugye milyen jó? Egészen addig, amíg nem nézünk be a szám mögé, és nem figyeljük meg a taktikákat.

Az első lépés, hogy kiszervezem a nagy kibocsátással járó tevékenységeket egy beszállítónak. Ha nem én. hanem egy beszállítóm nem zöld, akkor minden rendben van, ugye? Papíron mindenképp, a valóságban egy könyvelési trükk történt.

A második lépésben kicsit többet fizetek megújuló energiaforrásokért. Ez lehet akár motiváció a kibocsátásmentes terhelés növelésére, attól az apróságtól eltekintve, hogy nincs ilyen. A valóságban viszont csak azokra a szektorokra tolja tovább a problémásabb energiaforrást, ahol kevésbé aggódnak a zöldség miatt. A lakosságra és a B2B szektorra.

Az utolsó lépésben pedig a mégis kibocsátott széndioxid miatt széndioxid megkötést veszek. Hiszen a C02 semlegesség csak annyit jelent, hogy nem bocsátok ki többet, mint amit elnyelek. Ha azt gondoltad, hogy az első kettő vérlázító könyvelési trükk volt, akkor sétálj egyet a további részek előtt.

Ez egy üzlet. Ráadásul egy üzlet, ahol nagyon nagy felelősséget lehet kis pénzzel másra hárítani és még társadalmi elismertséget is nyerhetsz vele. A fogyasztók, akik a társadalmi felelősségvállalást elvárták, nagyon boldogok; valaki megvédett valamilyen valós, vagy kevéssé valós célt, ezért ki is lett fizetve; a cég pedig költséghatékonyan szabadult meg egy nyomástól: mindenki boldog.

Kivéve, ha az igazság érdekel! A linkelt videóban szereplő kutatások minden egyes alkalommal azt találták, hogy a potenciális CO2 megkötés nagyságrendekkel túl lett becsülve (vagy egyáltalán nem is volt). Az elégedetlenség itt már jóval halkabb. Hogy éppen egy természetvédelmi területre adtak el karbon kreditet, amihez amúgy sem nyúlhattak volna hozzá, vagy egy olyan projektre, ahol nem az lett az eredmény, amit a „kutatók kiszámoltak”, már majdnem mindegy. A lényeg, hogy nagyon el akarjuk hinni, hogy olcsón tudunk nagy problémát megoldani (lehetőleg más pénzével), aztán csodálkozunk, hogy átverés áldozatai leszünk. Ha tudni szeretnéd, hogy pontosan mennyire problémásak a számok, ajánlom a bevezetőben jelzett videót.

ESG problémái

Eredetileg több hasonló mechanizmust szerettem volna bemutatni, de végül úgy határoztam, hogy az ESG-vel együtt elég lesz ez a bejegyzés. Aki esetleg nem tudja, ez a betűszó az angol környezeti, társadalmi és vezetési (felelősségvállalás) szavakból jön.

A lényege, hogy a befektetők egy KPI segítségével tudják eldönteni, hogy mely vállalatokba érdemes fektetni ezen elvek alapján.

Remélem, aki figyelt az első részben, látja az egyik problémát. Ha ész nélkül KPI-okat szeretnénk reszelni, akkor ez egy jó módszer – a saját megnyugtatásunkra (és átveretésünkre). Azonban szeretném felhívni a figyelmet egy másik lehetséges veszélyforrásra. Nyilván korai még farkast kiáltani az ESG-re, de azért felhívnám a figyelmet pár dologra.

Az ilyen értékelő cégek meglehetősen nagy hatalommal bírhatnak. Ha elég befektető iratkozik fel egy ilyen KPI követésére, akkor könnyen lehet, hogy egy cég tőzsdei értékelése attól függ majd, hogy milyen ESG pontot kapnak. Ez pedig egy veszélyes játék. Különösen, ha megnézzük, hogy kik azok a nagy szereplők jelenleg, akik ilyen pontokat osztanak, kialakulhat-e érdekkonfliktus.

A nagyobb baj azonban a nem szándékolt következményekben lehet. Ha azt hiszed, hogy tudod, mi lesz egy piacbefolyásolásnak a hatása, akkor valószínűleg meglepetések várnak. Vannak olyanok, akik szerint az a megfelelő tudományos kutatás, ahol az alapfeltevéseidből semmit sem találsz el. Ez nem feltétlen igaz, de remélem, hogy megvilágítja a problémát.

Ahogy a korábbi KPI bejegyzésemnél jeleztem, nagyon óvatosan kell bánni azzal, hogy mit tekintünk célnak. Befektetőként engem sokkal jobban érdekel a hosszú távú értékteremtés, mint az aktuális csinos KPI. Remélem, hogy más is így van vele. Természetesen megvan az esélye, hogy hosszabb távon pozitív hatással lesz mind a karbon kredit, mind az ESG besorolás, de óvatosnak kell lennünk, hogy ne egy zöld átverés áldozatai legyünk.

4 comments on “Zöld átverés?

  1. Cirip-cirip…
    Érdekes itt nem megy a tombolás a komment szekcióban mint a kriptonál 😀

  2. Pedig igazad van, csak a népek nem szeretnek olyan dolgokkal szembenézni, hogy a saját szemükbe hazudnak. Jobban szeretnek szépnek látszani annál, hogy szembenézzenek az igazsággal.

    1. Vagy pedig ellenkezőleg: ez egy annyira nehezen átlátható és komplex probléma, hogy egy ilyen cikkel nem sok mindent lehet a gyakorlatban tenni.
      Én is bólogattam, hogy persze, a CO2 tologatás nekem sem hiteles, de ezzel nem tudok mit kezdeni: sem ellenőrizni nem tudom, sem pedig alternatívát választani helyette. Annyit tudok tenni, hogy a „karbonsemlegességet” egyfajta hajlandóságként értelmezem remélve, hogy *valamennyi* valós tartalom is van mögötte, még ha nem is a hangoztatott 100%.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.